Főkép Jamamotóné, a mindig csendes kisgyermekes családanya egy éjszaka lila folttal a hasán érkezik az ebédcsomagoló üzembe, ahol részmunkaidősként dolgozik.
A műszak végén elárulja kolléganőinek, hogy férje az összes megtakarított pénzüket eljátszotta, és ezek után még meg is verte. Másnap este Jajoi átlép egy határt és hirtelen felindulásból megfojtja ismét erőszakoskodó férjét.
 
Az asszony férje hullájának elrejtéséhez kolléganője, Maszakó segítségét kéri, aki kis hezitálás után pártfogásba veszi a fiatalasszonyt. Vállalja a hulla eltűntetését és kézbe veszi az irányítást.
 
Mindketten megjelennek az üzemben, és elvégzik a munkájukat. A műszak végeztével Jajoi hazamegy és megkezdi színjátékát az aggódó feleség szerepében. Maszakó megzsarolja Josiet, hogy segítsen a férj feldarabolásában és eltakarításában.
Mielőtt azonban végeznének, megjelenik Kuniko, éjszakai brigádjuk negyedik tagja, akit szintén bevesznek a csomagolásba és néhány zsák elszállítását is rábízzák.
 
Ahogy Maszako sejtette, a tizenöt zsák nem került a legbiztonságosabb helyre és másnap felfedezik a feldarabolt testrészeket. Rövid idő alatt azonosítják a férfit…
 
A pillanatnyi szerencsének köszönhetően kiderül Kendzsi verekedése a kaszinótulajdonossal, akit le is tartóztatnak gyilkosság vádjával. Ezzel pedig felszínre hozzák az addig kordában tartott szörnyet.
 
Szatake bosszút esküszik, hiszen nemcsak lassan felépített játéktermét és bárját tették tönkre megvádolásával, hanem napvilágra kerül titkolt múltja, a tizenhét éve kínzással elkövetett emberölése is.
Felmentése után kideríti a valóságot, ám eredeti tervével ellentétben a hidegvérű Maszakót megismerve ismét át szeretné élni a gyönyört, mely a nő megkínzásával történő egyesülést jelenti a férfinak...
 
A regény a japán társadalom könyörtelen alvilágába nyújt bepillantást, egy szempillantás alatt elhitetve az olvasóval, hogy ez a durva valóság. Sötét, kegyetlen erőszaktörténet, melyben Kirino sajátságos módon, részletekbe menően, mégis tárgyilagosan tárja elénk a kín átélésének iszonyatát.
 
Az írónő még ebből a műfajból sem mellőzte a férfi és nő szerelmi összetartozását, de különleges kapcsolatokat teremtett az amúgy sem egyszerű emberi lelkek között. A könyv egyik vérfagyasztó bravúrjaként említeném, hogy a hidegvérű asszony végül meg- és átérezve a szörnyeteg férfi érzéseit, azonosul velük…
 
1998-ban a mű elnyerte a Japán Bűnügyiregény-írók Nagydíját, de Natsuo Kirino zseniális munkásságát mutatja, hogy az ezt követő évben Hamvas arc című regénye megkapta a Naoki-díjat is, mely Japán egyik legrangosabb irodalmi kitüntetése.