Főkép A Harry Potter és Gyűrűk Ura által letarolt kiskorú olvasóközönség úgy csüng a mostanában egyre divatosabb fantasy világokon, illetve az akciódús képregényeken, hogy nehezen tudom elképzelni, hogyan fognak megküzdeni a kötelező olvasmányokkal.
De persze még mindig az a jobbik eset, amikor a gyerek olvas, és nem X-boxon, Pc-n stb „nyomja”.
 
A nagy rablást olyan szülők tegyék a kosarukba, akiknek még igenis fontos, hogy a csemete ne csak a tömény akcióban találjon kikapcsolódási (?) lehetőséget, ne orkok és tündék töltsék ki a képzelő világának jelentős hányadát, a lányok pedig ne parókát cserélgető amerikai tiniket tekintsenek etalonnak, teljesen hamis képet festve maguk elé a jövőről.
 
Talán teljesen hiábavaló ezen fennakadni, már ezer szájból több ezerszer elfújt nóta, de az által, hogy nap mint nap szembesülök ezekkel a problémákkal (főleg öcsém és barátai prezentálásában), valahogy mégse tudok napirendre térni a dolog fölött.
 
Bár talán még nem annyira vészes a helyzet. Ahogy néha figyelem a gyerekeket, mikor a komoly kis bandában sutyorognak valami rettentő titokról, esetleg egy rozsdás régi érmét találtak, vagy a kutya pár hónapja elásott csontjában vélnek felfedezni őskövületet, rájövök, hogy nem is kell messze menni ahhoz ,hogy Pullman kis hősei megelevenedjenek.
 
Benny, Ménkű és az ikrek, azaz a városszéli banda néhány tagja nagy gondban van. A baj az, hogy nem történik semmi bűncselekmény Lambethben. Talán „megjavultak” az emberek?
De hova vezet ez? Mi lesz így a bandával? 
Ha nincs bűntény, nincs munka! Mert hát a detektíveknek rablás kell vagy szörnyű gyilkosság. Különben nincs semmi értelme.
 
Szerencsére pont kapóra jön egy rablás, melynek során a Gázszerelők Tiszteletre Méltó Szervezetének értékes ezüstneműinek lába kél. A csapat teljes erővel veti bele magát a nyomozásba és éles ésszel, furfangos logikával meg is fejtik a bűnügyet.
 
Igazi gyerekregényre számítson az,  aki a kezébe veszi, vagy a csemetéje kezébe adja Phillip Pullman könyvét, ami ugyan a Ménkű és a viaszrém folytatása, ám annak ismerete nélkül is teljesen érthető és élvezhető.
Kicsit A Pál utcai fiúk hangulatát idézi fel bennem ez a vidám ifjúsági regény. Igazi nyári olvasmány.