Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Mai finn drámák

Lássuk be, annak, aki csupán a Picasso kalandjaiból ismeri a finn művészetet (gondolok itt Sirkka dalára, ami még a hozzám hasonló botfülűeket is hisztérikus sírásra késztette), az némi fenntartással vesz a kezébe bármit, ami finn.
Persze kicsit eltúloztam, de lássuk be: nem sokat tudunk északi barátainkról.
 
Én is abszolút laikusként nyúltam a könyvhöz; bár már sorakoznak a polcomon az elolvasásra váró finn művek, még nem volt szerencsém hozzájuk. Majd a nyáron. Ugyanis ezekre időt kell szánni – nem könnyű fogások.
 
Ebből a kis kóstolóból is sikerült azért leszűrnöm néhány dolgot, hiszen röpke bepillantást nyerhettem a finnek mindennapjaiba. Sok kérdés van, ami szerintem minket, magyarokat is érint.
Először is: mennyire finnek ezek a mindennapok?
 
Nehéz kérdés, hogy miképp tudjuk megőrizni elszigetelt kis országunk hagyományait és identitását, amikor a csapból is az (amerikai) angol kultúra folyik.
 
A drámák szereplői is a régi értékeket próbálják megőrizni, illetve megtalálni, hiszen sokan már elveszítették azokat. (Gondolok itt az erkölcsi normákra, a becsületességre, az igazmondásra, a hazafiasságra, a jó lélekre úgy általában.)
 
Folyvást azon töprengenek, hol tudatosan, hol tudattalanul, hogy eladhatják-e magukat (és a körülöttük lévőket) egy zsírosabb összegért, vagy, hogy merre menjenek tovább, hiszen pocsolyának érzik az életüket, tudják, hogy valamerre el kell mozdulni. De mi lesz az álmaikkal és a vágyaikkal? Hol a határ az emberi tartás és megadás (vagy megalázkodás) közt?
 
Az első három dráma főként ezzel a kérdéskörrel foglalkozik; a helyszín többnyire a nyugatias finn nagyváros, ahol az új és a régi értékek találkoznak.
 
A „Tisztogatás” ellenben korszak és helyszín tekintetében is eltér a többitől, hiszen amellett, hogy Észtország posztszocialista korszakát ismerhetjük meg belőle, egy családi tragédia is kibontakozik a megdöbbentő jelenetek során.
 
„A finn ló” a finn vidék életét mutatja be, szintén szövevényes családi titkok közepette. Az egyik legfontosabb gondolatot – amin nekünk, magyaroknak is el kéne tűnődnünk – ebben a darabban találtam meg, és ezzel is zárnám soraim:
„Aili: Nekem ilyenkor a legjobb, ilyen őszi estéken, itt, Finnország közepén. A bőröm miatt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy éppen ide születtem.
Anyus: Hova máshova születhetne egy finn? Fura egy vágyálom!”
 
A kötetben szereplő drámák:
Juha Jokela: Mobil e horror
Leea Klemola: Kokkola
Mika Myllyaho: Pánik
Sofi Oksanen: Tisztogatás
Sirkku Peltola: A finn ló

A kötet itt is megvásárolható


Makai Nóra - 2009. július 14.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

Nincs találat kapcsolódó tartalomra!

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!