Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Brandon Sanderson: A végső birodalom I.

Brandon Sanderson amerikai író alig idősebb nálam, mégis olyan regénnyel ajándékozta meg a fantasy szerelmeseit, ami a szakma nagy öregjeinek is becsületére válna.
A Ködszerzet egy olyan új és ismeretlen világot tár elénk, amit az író roppant részletességgel mutat be, és amit gazdagon telepakol furcsábbnál furcsább lényekkel.

Az égből hamu hullik és az emberiséget egy ezer éve fennálló diktatúra hajtja rabszolgasorba.
Ebben a reménytelen helyzetben bukkan fel Kelsier, az egykori tolvajvezér, aki túlélte a Bugyrokban töltött fogságot és megszökött a rabságból, miután rájött, hogy a ködszerzetek hatalmával bír.
Ezek a lények allomantikus képességük segítségével különböző fémekből nyernek erőt, s ennek köszönhetően különleges képességekkel és emberfeletti erővel bírnak.

Kelsiert szökése után csupán az vezérli, hogy egy maréknyi bátor ellenállóval, bűnözővel és hozzá hasonló különleges alakkal az oldalán titokban megszervezze a felkelést, majd bosszút állhasson a legyőzhetetlen Uralkodón, és egyben megdöntse a Végső Birodalmat.

A cselekményt egy ifjú tolvajlány nézőpontjából követhetjük nyomon, aki nem csupán fontos szerepet játszik a küldetésben, de benne is felfedezhető a ködszerzetek páratlan hatalma.

Ahogyan azt felfedezték már előttem is a szerző korábbi regényével, az Elantris-szal kapcsolatban, úgy nekem is feltűnt a párhuzam a Star Wars-szal, azon belül is A Birodalom visszavág című opusszal.
Az allomantikus erővel bíró szereplők egyértelműen a jediket juttatják eszembe, és az egész világot a markában tartó titokzatos Uralkodó figurája is ugyaninnen lehet ismerős. Ám a nyilvánvaló hasonlóságok ellenére sem vádolhatnám plágiummal a szerzőt, már csak azért sem, mert az alapszituáció időtlen és örök.

A könyvvel ijesztő vastagsága ellenére is igen gyorsan lehet végezni, mert hihetetlenül olvasmányos és izgalmas, ahogy mondják, rabul ejti az olvasót, ami már csak azért is dicséretes, mert az első kötet még csak felvezetése az igazi történéseknek, de már ennyi is elég, hogy felkeltse (és fenn is tartsa) az ember érdeklődését.
Ez alapján el sem tudom képzelni, milyen izgalmakat tartogat még a folytatás...


Hegedűs Tamás - 2009. május 23.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!