Főkép Ismét bebizonyosodott, mennyire igazat írt John Braine, amikor azt mondja a Hogyan írjunk regényt? című könyvében, hogy az író csak arról írjon, amit ismer (persze nem sci-fi és fantasy művekre gondolt), mert mondanivalója személyes tapasztalatától lesz hiteles.
 
A kanadai-ausztrál származású Tara Moss a divatvilág csili-vili díszletei közé helyezte el történetét, s mivel korábban maga is modellként kereste kenyerét, cseppet sem meglepő módon kifejezetten otthonosan mozog ebben a világban.

A regényírás persze már egészen más dolog, ott a testi adottságoknál többre van szükség. Első könyve (ami angolul 1999-ben jelent meg) egyszerre ígéretes és középszerű, egyelőre nem tudom eldönteni, melyik a meghatározóbb.
 
Egyrészt ott vannak a bennfentes leírások a divatfotózásokról és -bemutatókról, amelyek minden alkalommal érdekesek, életszerűek.
A télvíz idején zajló fürdőruha fotózás például kimondottan tetszett, a melegítőpalackok ellenére együtt vacogtam a Makedde Vanderwall névre elkeresztelt főszereplővel.

Akit egyébként Moss részben a nővéréről és nem saját magáról mintázott. Bár úgy érzem, a képzelet és a valóság között van átfedés, hiszen például sem Makedde, sem Tara nem néz tévét.

Hősnőjét így határozta meg alkotója egy interjú során: „okos, tehetséges, modern nő, nem áldozat típus”. Ez utóbbi kiegészítés azért lényeges, mert Makedde nyilvánvalóan vonzza a beteg elméjű pasikat, ami testi épségére nézve nem túl előnyös tulajdonság.
 
Ha már szóba kerültek a szereplők, muszáj leírnom, hogy kissé kidolgozatlannak érzem a fontosabb alakok személyiségét, időnként nyilvánvalóan a józan ész ellenére cselekszenek (például amikor a nyomozó menet közben eltűnik pár napra).
A történet viszont – nos első regénynek egészen jó, de túl sok újdonságot nem nyújt a krimi kedvelőinek.

Munkamániás sorozatgyilkos ténykedik Sidney városában. A rendőrség tehetetlen, ifjú hősnőnk saját elméleteivel bombázza a rezignált nyomozót, majd amikor nyilvánvalóvá válik, hogy nem hallgatnak rá, önálló kutatásba kezd.
Mindehhez tegyünk még pár kiegészítő cselekményszálat, ezáltal biztosított az állandó feszültség – és nagyjából ennyi.
 
Számomra meglepő módon a könyv világszerte sikeres lett, jól szerepel az eladási listákon, hangoskönyv formában is kiadták, szó van a megfilmesítésről.
A népszerűségnek köszönhetően Tara Moss 2006-ban bűnügyi sorozatot vezetett a National Geographic tévécsatornán – és még hosszan sorolhatnám, mi minden történt 1999 óta az időközben már az ötödik könyvét író ex-modellel.
 
Végleges véleményt csak a sorozat második kötete után mondok, egyelőre nem vagyok meggyőzve. Nem vitatom Moss írástudását, de egy határozott szerkesztő, vagy pár évnyi gyakorlat biztosan jót tesz majd a történeteinek.
Nyilvánvalóan nem a krimi megújítójáról van szó, viszont bértollnoknál többet érzek ebben a könyvben. Majd legközelebb eldől, és talán ott már Makedde személyisége is árnyaltabb lesz.