Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió

Nicholas Brady nem tartozott a rendkívüli emberek közé, mígnem egy napon paranormális kapcsolatba nem került egy transzcendentálisnak tetsző entitással. Azonban maga Brady sem tudta eldönteni, vajon az entitás földönkívüli lény, avagy valamiféle istenség evilági manifesztációja-e.
Ezért barátjához, a sci-fi író Phil Dickhez fordult, hogy vele együtt kiderítse, ki vagy mi lehet az általa – vélhetően az entitás sugallatára – Valisnak elnevezett tudatforma.
 
Élete a kutatás közben aztán alapjaiban megváltozik, és rá kell jönnie, hogy minden információ, minden, a döntéseit befolyásoló és később kizárólagosan meghatározó üzenet egyetlen célt szolgál: hogy egy lemezcégnél betöltött pozícióját kihasználva aktívan segédkezzen megdönteni a látszólag kommunistaüldöző, ám politikája lényegét tekintve úgyszintén totalitárius beállítottságú Ferris F. Fremont elnök hatalmát.
 
A szerző halála után megjelent Szabad Albemuth Rádió a Philip K. Dick számos korábbi értekező írásában, valamint regényeiben, mindenekelőtt a Valisban és a jelen művet átszövő messianisztikus és totalitárius összeesküvés-elméletekhez hasonló témákat boncolgató Kamera által homályosanban már érintett toposzokat dolgozza fel újra és gondolja tovább, miközben a korszak kedvenc megoldásaival – alternatív történelmek (a sci-fiben jellemzően párhuzamos univerzumok) feltételezésével, pregnáns nézőpontváltással, önreflexióval, valamint önmaga beleírása révén a valóság és fikció összemosásával – teszi „irodalmibbá” a rá jellemzően szárazon tudományos fantasztikus szöveget.
 
Ám a regény alapvetően a szabadsághoz, az individuum szabadságához írott prózai himnusz.
S habár a lázadó önfeláldozás és a rendszerrel való együttműködés magánetikájának kérdésében hamvasi hajlíthatatlansággal, kategorikusan az első megoldás kizárólagos helyénvalósága mellett kardoskodik, az emberi lelket alaposan ismerő Dick pontosan tudja, hogy az absztrakt elhatározás és a valóságos élethelyzetben hozott döntés gyakran nem fedi, nem fedheti egymást.
 
Az áldozatokat pedig nem a pillanatnyi hasznosság, hanem egy teleologikus cél, egy de Chardin-i értelemben vett Ómega-pont felé irányuló törekvés igazolhatja és érvényesítheti.
Vagyis az a fajta én-feladás, amely egy elnyomó társadalomban a külvilágnak, a koinosz koszmosznak az egyéni világba, az ideosz koszmoszba való elfogadhatatlan, romboló behatolásának a következménye, önkéntes alapon, az isteni egynek felajánlott áldozatként mégis elfogadható, sőt, egyenesen kívánatos.
 
Igazán újat ekképp nem ad a Szabad Albemuth Rádió, Philip K. Dick filozófiai és (alig) leplezetten magasirodalmi beállítottságát viszont annál inkább példázza, így akár összefoglaló mutatványműként is ajánlható, de „közönséges” szórakoztató olvasmányként úgyszintén elfogható. Megismerkedni vele azonban mindenképp érdemes.
 
Kapcsolódó írás:
Lawrence Sutin: Isteni inváziók - Philip K. Dick élete

Életrajz

Regényrészlet


Galamb Zoltán - 2009. március 7.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!