Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Mauro Boselli - Luca Rossi: Dampyr 5. (A kőhíd alatt)

Vámpírok után következzék egy kis kikapcsolódás: irány Prága, a középkor számtalan fennmaradt épületével, melyeket szinte körbeölel a múlt megannyi legendája. Ezek közül a legismertebb Löw rabbi és a gólem esete (úgy 1580 körül), amely ugyan nem a legelső a gólemről szóló történetek sorában, viszont messze a legfelkapottabb. Ennek ellenére meglepően kevés a valóban jól sikerült feldolgozás. A mozis verziók közül említést érdemel a német expresszionista színész/rendező/író, Paul Wegener trilógiájának első része (Der Golem – 1914), no meg persze a befejezésről se feledkezzünk meg, hiszen a Der Golem: Wie er in die Welt kam (1920) színvonalát jó darabig nem múlták felül.

Ez utóbbiban Wegener színészi játéka, Karl Freund operatőri munkája és Carl Boese trükkjei máig élvezetesek, ami azért is nagy szó, mivel fekete-fehér némafilmről beszélünk. A harmadik rész cselekménye zsúfolt, démonidézéstől kezdve a lányrablásig minden van benne. Ennél jobb mozit azóta sem láttam ebben a témában, éppen ezért kár, hogy sajnálatos módon a trilógia első két része elveszett az idők során (a másodikat 1917-ben forgatták). A regényírók közül talán Gustav Meyrink 1915-ös (magyarul is megjelent) könyve volt a legnagyobb hatással korára. Ami azért is fura, hiszen története jóval Löw rabbi halála után játszódik, s főszereplője egy ékszerész (Athanasius Pernath), aki időnként eltéved a valóság és egy másik világ között.
 
Na hasonló problémával szembesül sorozatunk hőse, Harlan Draka is, aki újfent egyedül vág bele soros kalandjába. Ami Prágában játszódik, s úgy vélem nem árulok el róla nagy titkot (hiszen mindenki látja a borítóképet), köze van a középkori mágikus teremtményhez. Természetesen Draka nem pihenni érkezik a Moldva partjára, hanem mert egy rejtélyes üzenet ide szólítja. Csak éppen a megadott cím nem szerepel az útikönyvekben vagy a címjegyzékekben.

Miután késő éjszakáig eredménytelenül bolyong a sikátorokban, tudatalattijától vezérelve használja Micimackó kutatók részére kifejlesztett gyakorlati tanácsát, mely szerint ha úgy csinál, mintha nem keresne semmit, megtalálja azt, amit egyébként szeretne megtalálni. Remélem ez elég világos – ebben a titkokkal terhelt világban nem lehet elég óvatos az ember. Szóval amikor végleg elveszettnek érzi magát, olyan helyre kerül, ahol találkozik egy halom elveszett, elátkozott, elbukott teremtménnyel – még jó, hogy vámpír nincs közöttük.
 
A sorozat ötödik kötete minden eddiginél misztikusabbra sikerült, ami meglátásom szerint inkább előny, mint hátrány. Felbukkan benne egy új szövetséges (Caleb Lost), aki ugyan most nem sok vizet zavar, viszont a jövőben még jól jöhet, és ugyebár hosszú távra tervezünk.


Galgóczi Tamás - 2009. február 6.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!