FőképStan Sakai lassan negyed százada futó, Amerikában a huszonharmadik kötet előtt álló sorozata bezsebelt már számos különböző díjat, és a menetrendszerűen érkező hazai kiadványokból talán arra lehet következtetni, hogy itthon is lelkes olvasókra talált.

Az Usagi Yojimbo-széria ráadásul különösen izgalmas lehet azok számára, akik a magyar képregény-kiadást az utóbbi években elözönlő mangák között valamilyen keleti ízre vágynak ugyan, de nem a japán comics-felfogást tükröző köteteket szeretnék lapozgatni.

A sorozat negyedik része tovább meséli a címszereplő életét és kalandjait, a színhely tehát ezúttal is a XVII. század végi Japán zűrzavaros, anarchisztikus világa.
A Mijamoto Usagi névre keresztelt rónin, vagyis nyúl testőr vándorlása során ezúttal mentőakcióra vállalkozik: elfogják ugyanis Tomoe Amét (lásd az előző kötetet), akit nagyura kémkedés céljából küldött az egyik szomszédos tartományba, ahonnan nyugtalanító hírek szállingóztak felé.
Mint hamarosan kiderül, a gyanakvásra megvolt minden ok, és a nyúllány bebörtönzését követően kezdetét is veszi a küldetés.

A Sárkányüvöltés összeesküvés az első Usagi-kötet, amely nem novellákból építkezik, hanem egyetlen nagy sztorit nyújt át az olvasónak: a hét részre szabdalt, vihar-állapotokra (tornyosuló felhők, süvöltő szél, felhőszakadás stb.) komponált mese kerek egész, valószínűleg nem utoljára a sorozat történetében.

Ezúttal tehát nem kapunk újabb részleteket a nyúl testőr múltjából, felbukkannak viszont ugyancsak az előző részből ismerős karakterek.
Gennoszuke, a fejvadász és Zato-Ino, a vak disznó fogócskáját Sakai ráadásul ügyesen bele is szövi Usagiék akciójába, így a hősies rajtaütés - amelyben a sorozat történetében először jutnak szerephez nindzsák - a kaland végén újabb fontos résztvevőkkel gazdagodik.

A széria ismerői számára semmi újdonságot nem jelent Sakai egyszerű, de szeretnivaló (a vérengzéstől továbbra is mentes) stílusa, ahogy a szamurájtörténethez illő témák (hűség, önfeláldozás) érintése sem nyújthat különösebb meglepetést.
Az Usagi Yojimbo-sorozat negyedik, eddigi leghosszabb kötete ezzel együtt éppolyan izgalmas, helyenként szellemes és végig szerethető, mint az eddigiek, vagyis mindenképp jól járunk vele.