FőképHacsak valami csoda nem történik az év hátralévő két hónapjában, akkor azt mondom, számomra már kiderült, ki nyeri a következő évi Zsoldos Péter-díjat.
Brandon Hackett mostani könyve ugyanis annyira jól sikerült, hogy hamarjában nem emlékszem hozzá mérhetőre az általam olvasott idei sci-fi regények közül (magyar művekről beszélek).

Az Isten gépei bővében van ötleteknek - szerzőnk ezúttal az emberiség jövőjén töprengett egy sort.
Szerencsére nem önpusztító világvége látomást vetett papírra, hanem a nyugati (technikai) civilizáció egyik fő jellemzőjét, a folyamatos fejlődést és annak lehetséges végkifejletét vette górcső alá.

Kultúránk a technikai szint állandó növekedésén alapul: az újabb találmányok újabb gépeket, eljárásokat eredményeznek, melyek használatához/üzemeltetéséhez a népességnek is folyamatosan tanulnia kell.
Az is közismert, hogy a képzeletbeli grafikonon a fejlődést jelképező vonal nem egyenes, hanem egyre meredekebben emelkedő görbe.

A „hová jutunk így?” kérdésre egyelőre nem ismeretes a válasz, jelen állapotunkban ugyanis erre nem vagyunk képesek.
Mesterséges Intelligenciák irányította robotok uralják majd bolygónkat, avagy időnek előtte elpusztít bennünket a növekvő mennyiségű hulladék, netán megérjük a béke és jólét korát? Az előttünk álló lehetőségek száma végtelen.

Éppen ez okoz gondot a jövőbelátóknak. Elvégre a mostani technikai lehetőségeinktől jóval bonyolultabb berendezéseket, fejlettséget kell kitalálni és beépíteni a hétköznapi életbe. De ehhez vagy alapos tudás szükséges, vagy oly mérvű ködösítés, ami a hihetőség és a megvalósíthatóság határán egyensúlyoz.

Az önmagát komolyan vevő jövőlátó sci-fi ma már nem kerülheti meg az energiaszükséglet biztosítása és a társadalomi kapcsolatok érintését/megválaszolását. Számomra egyre inkább úgy tűnik, ezek lesznek a sarkalatos pontok utódaink életében.

Nem ragozom tovább, ez kellőképpen bonyolult téma, amit vagy az űroperettek szintjén közelít meg az ember, vagy gondol egy nagyot.

Brandon Hackett még ennél is nagyobbat gondolt, hiszen mindezen kérdéseket kiegészítette az emberiség evolúciójával is. A végeredmény olyan szellemi kaland, ami egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat, az emberen túli ember víziója pedig egyszerre ígéretes és ijesztő.

Részlet a regényből