Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

John Boyne: A csíkos pizsamás fiú

Azt hittem, hogy a holokausztról mindent megírtak már. Hogy a népirtás borzalmait minden lehetséges aspektusból bemutatták. Hiszen a brutális szembesítéstől a tizenöt éves fiú csupán félig érett szemszögén át a haláltáborok embertelenségét abszurdba fordító filmig minden lehetséges nézőpontot és stratégiát kipróbáltak a témával foglalkozók. Ám úgy tűnik, tévedtem. Tévedtem, mivel az ír John Boyne olyan, sok szempontból újszerű megközelítéssel állt elő, ami ugyanúgy tekinthető korábbi megoldások összegyúrásának, mint egészében véve unikális metódusnak.

A regény főhőse ugyanis egy magas rangú, mégpedig nem is akármilyen funkciót, hanem éppenséggel Auschwitz parancsnokának kilencéves fia. Az elbeszélő az ő elméjének szűrőjén át láttatja az eseményeket, néhol teljességgel azonosulva a kisfiúval, másutt valamelyes távolságot tartva, mintegy a történések iróniáját kihangsúlyozva. A szöveg nyomokban A. A. Milne klasszikusára, a Micimackóra emlékeztet, már ami a gyermekies és felnőttes stílusok keverését illeti, ám annak bumfordian kedves humora nélkül. A csíkos pizsamás fiúból ugyanis teljességgel hiányoznak az önfeledtséget akárcsak távolról sejtető viccek, még ha a szöveg, a kisfiú gyermeki lénye által félreértett szituációk néha megmosolyogtatnak is.

Ahogy a borító és valamennyire a cím is sugallja, a regény egy különös, tiltott barátság története, amely kizárólag az ártatlanság, a civilizációs fertőzetlenség állapotában alakulhat, bontakozhat ki. Furcsa egy regény. A szöveg leegyszerűsítettsége, a cselekmény viszonylagos kiszámíthatósága ellenére (vagy ezt nevezzük inkább drámai szükségszerűségnek?) képtelen voltam letenni. Szinte egy szuszra végigolvastam. A főhőssel egykorú gyerekeknek azért mégsem ajánlanám. Ahogy a kisfiú, ők sem értenék meg, mitől ennyire elkeserítő, iszonytató a tett, ami sosem váltható meg, hiába minden vezeklés, bármiféle kompenzáció. Inkább felnőtteknek érdemes elolvasni a regényt, hogy magukba nézzenek. És elgondolkozzanak. Elgondolkozzanak, hogy a mesei lezárás ellenére valóban minden rendben van-e már. S valóban nem történhetnek meg a regényben leírtakhoz hasonló esetek. Mert erről én egyáltalán nem vagyok meggyőződve.


Galamb Zoltán - 2008. november 9.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére
Kapcsolódó írások
Nincs találat kapcsolódó tartalomra a szerzőtől: (John Boyne)

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!