Főkép

Az első pár oldal elolvasását követően A terrorista című könyv rémlett fel emlékeimben, hiszen a regény első része kísértetiesen visszaidézi Updike történetét a tinédzser fiúról, aki önmagát, saját útját, céljait keresi és származásából adódó kirekesztettsége révén próbálja megtalálni helyét a nagyvilágban.

 

Olvasás közben igyekeztem megkeményíteni a lelkemet, hogy a főhős kalandjait száraz szemmel és megfelelő távolságból tudjam követni, és ne vegyem túlságosan magamra a szinte predesztinált negatív végkifejlet hangulatát, mégis habzsoltam a sorokat, mintha magam is jelen lennék a történetben. Ahogy haladtam, azért rájöttem, hogy a kezdeti hasonlóságok ellenére a két mű tisztán elhatárolható egymástól: míg Updike terroristája realisztikusan festi le az élethelyzetet, és a karakter kidolgozása is nagyobb mélységű, addig Sherman Alexie könnyedén, de tisztán ábrázolja a fiatalember személyiségét és szürreális megvilágításba helyezi az eseményeket.

 

Mégis, van hasonlóság, hiszen mindkét író egy olyan életszakaszt dolgoz fel, amely sorsfordító a főszereplő életében, hiszen válaszút elé érkeznek, amelyet a külső ingerek, más emberek véleménye és meggyőződése formál, nem pedig a fiúk kiforrott személyisége, de természetesen a stílus és a történetek különbözőek.

 

Alexie főhőse, Ragyás – egy félig ír, félig indán fiú szintén kallódni látszik a világban, édesanyja 6 éves korában meghalt, édesapja pedig közvetlen a születése után elhagyta őt – a sorsfordító ponthoz érve dönt, ám befolyásolhatósága miatt az elfogadott erkölcsi értékek szerinti „rossz” utat választja. És innentől a regény nem megszokott a mederben folytatódik: egy fejlövés után az olvasó a fiúval együtt különös „utazáson” vesz részt a régmúltban és a jelenben, más emberek bőrébe bújva, megélve azok gondolatait, érzéseit.

 

Az utazás vajon valós-e, vagy csak a fiú képzeletében játszódik le? Hiszen rengeteg, a származásával összefüggő ismeretterjesztő filmet és könyvet olvasott, amelyekből táplálkozva akár egy kómában történő fantáziálás is lehet a több történelmi jelentőségű helyszínen és időben tett „látogatás”.

 

Változik-e Ragyás személyisége, megérintik-e lelkét az átélt események, milyen végkifejlet várható? Megtalálja-e a boldogságát, képes lehet-e egy tizenéves srác egy felnőtt érettségével szemlélni az életet és bölcs döntést hozni? Ezekre a kérdésekre talán válaszokat ad a könyv, talán nem, ezt a kérdést nyitva hagyom, és egyben jó szórakozást kívánok a könyvhöz!