FőképAz 1959-ben született, bűnügyi riporterből lett Edgar Allan Poe-díjas szerző, Peter Blauner kis hazánkban a 2007-ben megjelent Gyilkos szemek előtt – legalábbis magyar nyelven – mindössze egyetlen könyvvel (A nap hőse) volt jelen.

Hogy miért érdekes ez? Nem is tudom. Talán azért, mert ezek közül egyik sem lett olyan sikeres, mint az eddig magyarul meg nem jelent The Intruder. Vagyis nem értem, miért nem azzal kezdték.
Ha én könyvkiadó lennék, és új szerzőt szeretnék bevezetni a piacra, egészen biztosan a legsikeresebbel futnék neki. Kivéve persze, ha sorozatról van szó. Mert ugye akkor illik az első kötettel kezdeni.

És akkor arról még nem is beszéltem, hogy a magyarított címek mennyire meg tudják téveszteni az olvasókat.
Vegyük például ezt a könyvet, melynek címe eredetiben így néz ki: Slipping Into Darkness. Kérdem én, hol van ebben a Gyilkos szemek? Sőt, továbbmegyek, hol vannak a könyvben gyilkos szemek?

Vagy lehetséges, hogy csak én számítottam valami egészen másra egy ilyen cím után? Nem tudom. Csak azt, hogy elolvastam a könyvet, és nagyon csalódott vagyok. Pedig nem volt rossz. Csak mást vártam.

Mint ahogy arról is meg vagyok győződve, hogy a regény egyik legnagyobb erénye éppen abban rejlik, hogy míg a hasonló történetekben általában a nyomozóknak szurkolunk, addig itt éppen ellenkezőleg, a gyanúsított vívja ki a szimpátiánkat.
Valahogy ösztönösen érezzük, hogy ez a szerencsétlen nem lehet bűnös abban a brutális gyilkosságban, amiért húsz évvel ezelőtt lecsukták.

De ha ő ártatlan, akkor ki követte el a gyilkosságokat? És hogyan lehetséges az, hogy a mostani gyilkosság áldozatának körme alatt a korábbi gyilkosság áldozatának vérét találták meg?
Nem egyszerűek a kérdések, pláne nem a válaszok. Mint ahogy az igazsággal való szembesülés sem az. Senkinek. Semmikor.

Mi több, húsz év börtön után sem egyszerű visszatérni az életbe. Pláne, ha éppen a legszebb éveket vették el. Mint ahogy Julian Vegával tették, aki mindössze tizenhét éves volt, amikor lecsukták. Mégpedig ártatlanul.
Vajon a nyomozó egészségi állapotának romlása kellő büntetés azért, amit a fiúval tett? Nem hiszem, hogy az én dolgom lenne ezt megítélni.
Mint ahogy az első áldozat anyjáról sem nekem kell ítéletet mondanom. Mindenki legnagyobb szerencséjére…