Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

László Zoltán: A Keringés

Vannak könyvek, amelyek viszonylag könnyedén bejutnak a szerkesztőségünkbe, ám a sors kiszámíthatatlanságának köszönhetően nagyon nehezen kerülnek fel honlapunkra. László Zoltán harmadik regénye is így járt, az okokat fájó mivoltuk miatt nem részletezném, elvégre a több mint féléves csúszás – szerencsére – nem jellemző ránk.

Amivel ennyi küzdés van, az vagy különleges, vagy hiánycikk – gondoltam előzetesen, amikor kiderült, mi lesz a következő olvasnivalóm. Mivel a boltokban még kapható a tavaly megjelent kötet, az első lehetőségben reménykedtem.

És lőn.

Ha véleményemet lényegre törően fogalmazom, akkor azt kell mondjam, A Keringés jó sci-fi regény, mert megvan benne a modernség izgalmas íze, amit pikánsan fűszerez az olyan elődök hagyatéka, mint például Gibson cyberpunkja, vagy Clarke tudományossága, miközben egyszer sem érezni a szolgai másolás másnapos szájszagát.

Ráadásul magyar a szentem, és ezt nem átallja beleszőni a történetbe, így Budapest komoly szerepet tölt be a nem is olyan távoli jövőben - egyszóval a nemzeti trikolórt is kitűzhetjük a kötet képzeletbeli csúcsára. Amit aztán hamar le is szedetnek velünk a multik, elvégre az igazi hatalom – számomra egyáltalán nem meglepő módon – az ő kezükben van, lévén a nem is olyan távoli jövőt a politikusok mögött üldögélve a tőke uralja.

A kötet cselekménye három egymást váltó szálon kering, követve a három központi szereplőt, bukdácsolva a globális felmelegedés következményeit elszenvedő emberiség végnapjainak rögein. A bemutatott egyéni életutak a megvalósult időutazás árnyékában sem tűnnek vonzónak, a társadalom nyugtalansága jelzi, hogy valami hiányzik a kollektív boldogsághoz.

László Zoltán jelenlegi technikai tudásunkból kiindulva klasszikus sci-fit alkotott, méltót a nagynevű hazai elődökhöz, példát és mintát mutatva a kortársaknak – és ez nem túlzás. Ahogy a társadalmat bemutatja, a technikai fejlődés és a környezeti változások fényében – nos úgy vélem ez valóban példaértékű manapság.

Ezért aztán minden további nélkül elnézem, hogy a három kiemelt szereplő fontossága és jellemzése nem egyformán hangsúlyos, az időrendben is történnek csúsztatások, valamint az alapötlet kapcsán jogosan merül fel hasonlósága Jeschke regényéhez.

Tehetségéhez azonban ettől függetlenül nem férhet kétség, kíváncsian várom a következő könyvét.

 


Galgóczi Tamás - 2008. június 4.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!