FőképMilyen fejlődési utat járt be a jelenleg Földünk lakosságának egy ötödét kitevő ország?
Melyek voltak a kínai történelem sajátos mérföldkövei?
Mennyiben hasonlíthatóak össze a távol-keleti ország meghatározó korszakai az európai történelmi szakaszokkal?
Milyen hatást gyakoroltak, gyakorolnak egymásra az úgymond nyugati- és keleti kultúrák?

A Polonyi Péter által írt kiskönyvecske többek között e kérdésekre keresve ad számot a hatalmas ország történetéről, a kőkorszaktól napjainkig.

Polonyi rendkívüli mennyiségű tényanyagot sűrít bele írásába. Következetesen, az egyes okok-okozatok bemutatásával, célratörően mutatja be a kínai történelem ciklikusan ismétlődő, mégis a fejlődés irányába mutató egyes fordulópontjait, időszakaszait.

Az I. e. 1,7 millió évben indulunk a yoanmoui embertől, majd pedig megismerjük a korai Xia-, Shang, Zhou császári dinasztiákat.
Tanúi lehetünk annak, hogyan teremtik meg az egyes császárok a kínai nép egységét a külső- és belső fenyegetettségekkel szemben, kezdve a hun, nomád, mongol támadásoktól, a 7 fejedelemség korán át a mandzsuk uralmáig, majd eljutunk egészen a kulturális forradalomig és a kínai népköztársaság konszolidációjáig.

Despota zsarnokok, véres önkényurak (és még véresebb önkényhölgyek), valamint bölcs uralkodók váltják, gyilkolják, semmizik ki egymást. Ármány, árulás, szerelem, cselszövés, reformok, válságok és eszme egyszerre vannak jelen a könyv lapjain.
Nem hiányozhat a nyugati hatás finom, de határozott kritikája, elsősorban a brit beavatkozás, az ópiumkereskedelmen keresztüli befolyásolás, az ópiumháborúk, valamint Hong-Kong történetének rövid bemutatása sem.

Polonyi megközelítésének nem képezi részét az egyes emberek életkörülményeinek bemutatása. Csupán csak érintőlegesen tér ki a háborúk, politikai rendszerek kínai népre gyakorolt hatására, a több millió ember halálát okozó éhínségekre, vagy az ideológiai alapon történő pusztítási, üldözési hullámokra.

Bár személy szerint számomra hiányzott e nézőpont a könyvből, be kell látni, hogy egy ilyen méretű írás nem szolgálhatja csakis egyféle tézis végigvezetését, amelyet Polonyi tökéletesen megalapozott módon támaszt alá.
Esszéje ennek megfelelően azoknak szól, akik Kína történelmét elsősorban a hatalomváltásokon, az uralkodói osztály politikáin keresztül kívánják megismerni.

Akik a további intrikákra, és hozzám hasonlóan az intim mindennapokra is kíváncsiak, azok a Corvina egy másik kiadványát, a „Mindennapi történelem” sorozat Hétköznapi élet a kínai császárok korában (1368-1644) című kötetét lapozhatják fel, de ez persze már egy újabb történet…