FőképAhogy egy manga nem téveszthető össze egy nyugati képregénnyel, úgy egyértelmű különbséget lehet tenni a képes szuperhős-történet és a belga-francia képregény között is.

Míg az előbbit a szélsőségesen jó és rossz karakterek, a harsányabb, tisztább színek és a harci „zajokat” a képkockákba építő rajztechnika jellemzi, az utóbbit a realistább jellemábrázolásról, a pasztell árnyalatokról, valamint a képi információ és a szövegbuborékok tiszta elkülönítéséről ismerni fel.

Ezen kívül az európaiakra sokkal inkább jellemző mind a valósághűségre törekvés, mind a némileg tanító (ha nem is nevelő) célzat.
E jegyek jól megfigyelhetők a Sörmesterek című nyolcrészes sorozat első kötetén is, melyet a brüsszeli születésű Jean van Hamme forgatókönyvéből a francia Francis Valles rajzolt meg.

A történet 1854-ben kezdődik. A kis híján tizenkilenc éves Charles Steenfort egy vélhetően flamand apátságban próbaidős, és hamarosan sor kerül a fogadalomtételére. Ebben azonban egy szépséges lány, Adrienne mindenáron meg akarja akadályozni, és célja eléréséhez összes (bű)báját beveti.

Sikerrel.

Charles-t mindenesetre menesztik a szerzetesek, akik - meglehetősen félreérthetetlenül, mégsem szeméremsértőn ábrázolt akció közben - rajtakapják a lánnyal.
A fiúnak nem marad sok választása: visszatér szülővárosába, Dorpba (a holland szó falut vagy kisvárost jelent), ahol régi barátjával, Franz Texellel sörfőzésbe kezd. Mi mást is tehetne, amikor a szerzetesektől kizárólag a sörmesterek tudásának aprócska hányadát sajátíthatta el.

Ám a városka polgármestere, de Ruiter úr szintén híres serfőző, és mindent megtesz azért, hogy riválisait kiüsse a nyeregből. Arra az ősi igazságra azonban nem egykönnyen jön rá, hogy ha nem bírunk az ellenséggel, magunk mellé kell állítani.
Pedig úgy tűnik, nincs más megoldás. Ehhez viszont az ellenfélnek kellően törtetőnek és céltudatosnak kell lennie.

Egyszóval a történet végkifejlete Charles erkölcsi tartásán és becsvágyán, vagyis e két egymással szembehelyezkedő tulajdonság erőviszonyain múlik.

Ha kamaszként a Mozaik és az Asterix jelentette számomra a léhának semmiképp nem nevezhető szórakozást, a mai tizenévesek az európai képregényekből okulhatnak hasonló, könnyed formában. Hiszen nem csak a szépirodalmi művek, s főleg nem csak a történelemkönyvek lehetnek a tudás kizárólagos forrásai.

Hanem a Sörmesterekhez hasonló, igényesen megírt, megrajzolt képregények is. És nem túlzás azt mondanom, hogy a kötet elolvasására szánt, még fél órát sem kitevő idő alatt többet megtudhatunk a serfőzés tudományáról és történetéről, mint a középiskolai tananyagból.
Márpedig nem szabad elfelejteni, hogy a világ nem csupán háborúkból és trónviszályokból áll. Végtére is mindennapjainkhoz inkább hozzátartoznak a finom sörök, mint a fegyvercsörgetés.

Eddig a Sörmesterek sorozat alábbi könyveiről írtunk:Sörmesterek - A Steenfort család 1.
Sörmesterek - A Steenfort család 2.

Kapcsolódó írások:Jean Van Hamme: Családi ügy
Philippe Franq és Jean Van Hamme: Largo Winch 1. - Az örökös
Philippe Francq - Jean Van Hamme: Largo Winch 2 - A W konszern
Philippe Francq - Jean Van Hamme: Largo Winch 3 - Ellenséges felvásárlás