FőképFurcsa belegondolni, de igaz: a hagyományos tempóban induló Scudder-sorozatból több mint két éve nem jelent meg magyarul új regény.
Más kötetek azért szerencsére képviselték az írót a hazai olvasótábor előtt, de bármennyire is kiváló társaság a bérgyilkos és a betörő, a szerző iránt érdeklődők számára öröm lehet a felfedezés: hosszúra nyúlt kényszerszünet után újra velünk van a gyűrött New York-i magánnyomozó is.

Méghozzá, egészen rendhagyó módon a Döfés a sötétbennel majdnem egy időben jelenik meg a Nyolcmillió halál című, ötödik kötet is, mely közmegegyezés szerint a széria egyik sarokkövének számít.

Ezúttal, először a sorozat történetében, Scudder egy igen régi eset felgöngyölítését kapja feladatnak megbízójától.
A kilenc évvel ezelőtt garázdálkodó jégcsákányos gyilkos utolsó áldozata, Barbara Ettinger apja keresi fel főhősünket, hogy derítse ki, valójában ki a felelős lánya haláláért – mert nem az, akit gyanúsítottak.

Ennyi idő alatt persze jócskán kihűltek a nyomok, így a helyzet a szokásosnál is nehezebb, különösen, hogy nem csak az üggyel kell megbirkóznia a fáradt, de kitartó nyomozónak, hanem önnön magával is: bár saját bevallása szerint akkor hagyja abba, amikor akarja, a piálás kényszere egyre inkább eluralkodik rajta.

Block zsaruból magánnyomozóvá alakult hőse már jó ismerőse lehet azoknak, akiknek volt szerencséje a sorozat előző három kötetének valamelyikéhez, de ugyanúgy hamar barátként üdvözölhetik azok, akik a Hammett/Chandler-féle magányos bűnüldözőkkel ápolnak szorosabb viszonyt.
Bár nincs működési engedélye, irodája, vagy titkárnője, Matthew Scudder a fenti szerzők legendás alakjainak egyenes ági leszármazottja.

Ennek megfelelően aktuális (Amerikában a neves Shamus-díjra jelölt) története is magán viseli a nagy elődök néhány jellegzetességét.
Egyes szám első személyű elbeszélése cinikus, a mögötte levő évektől megfáradt, feladatához mégis kitartóan ragaszkodó hőst állít középpontba, aki a város borúsabb, mocskosabb oldalán haladva keresi az igazságot.
Közben pedig, lévén máshogy képtelen elviselni a körülötte levő világot, lassan, fokozatosan leépíti magát: egy bourbon itt, egy bourbon ott, és néha arra eszmél, hogy nem tud számot adni a kidőlés előtti órákról.

Szemben tehát a többi, nálunk is ismert Block-könyvvel, a Scudder-regények eredendően komorak, és a száraz, minimalista történetmondás is csak erősíti a sötétebb hangulatot. Nem kimondottan lehangoló élmény, de nem is olyan, ami után felszabadultan kelhet fel az olvasó.

A széria eddigi darabjaihoz hasonlóan ezúttal is csak rövidsége róható fel neki, de erényeinek köszönhetően talán nem nehéz ezen túllépni: a sorozat kedvelőinek a csalódás szinte kizárt, de az újaknak is jó szívvel ajánlható.

A szerző magyarul eddig megjelent művei:

Matt Scudder:
Az apák bűnei (GM)
Az apák bűnei (RG)
A pusztítás és teremtés ideje
A halál völgyében
Döfés a sötétben
Nyolcmillió halál
Ha a szent kocsma is bezár
A penge élén

J.P. Keller:
Bérgyilkos
Bérgyilkos a célkeresztben
Bérgyilkos mindörökké
Bérgyilkos inkognitóban

Bernie Rhodenbarr:
A betörő, aki parókát viselt
A betörő, akit szekrénybe zártak
A betörő, aki szeretett Kiplinget idézni
A betörő, aki szeretett Spinozát idézni
A betörő, aki úgy festett, mint Mondrian
A betörő, aki eladta Ted Williamst
A betörő, aki Bogartnak képzelte magát
A betörő, akit temetni veszélyes
A betörő, aki zabot hegyezett

Kapcsolódó írás:A betörő, akit Bernie Rhodenbarrnak hívnak

Regényrészlet:Részlet Lawrence Block: Döfés a sötétben című könyvéből