Főkép

Komolyan irigylem a mai fiatalokat. No nem mindenért, de azért a rengeteg csodálatos könyvért, ami nekik íródott és került kiadásra, mindenképpen. Pláne, hogy ezek a kötetek úgy segítenek a tanulásban, hogy közben szórakoztatnak.

Bosnyák Viktóriának eddig három könyve jelent meg: a Tündérboszorkány, a Klott Gatya, ne fárassz! és a A sirály a király. Ez utóbbi elsősorban és nem titkoltan oktató szándékkal.
És most (na jó, nem egészen most, hanem áprilisban, a Könyvfesztiválon) kézbe vehettük Viki negyedik könyvét (és örülhettünk a Tündérboszorkány újrakiadásának).

Az Amikor kivirágzott a fánk fánk ugyanazt a vonalat követi, mint a Bendegúz könyvtára korábbi kötete: oktat, de nem kioktat, és közben szórakoztat. Gyermeket és felnőttet egyaránt.
Merthogy a korábbi kötettel szemben, ahol a „j” és „ly” helyes alkalmazására próbált rávezeti, most a kétértelmű szavakat gyűjtötte szép színes csokorba. Mint ahogy azt a cím is mutatja, ebből rengeteg szórakoztató mondat sülhet ki.

Ám ezeknek a kétértelmű szavaknak nem mindenki örül. Sőt, van, akit kifejezetten megvadítanak. Mint például a titokzatos Magyarórafalván élő szófaló falovat. Aki úgy igyekszik rendet tenni a káoszban, hogy nemes egyszerűséggel nekiáll bekebelezni mindent, ami kétértelmű.
Nagy buzgalma miatt már a könyvtárban található szókincs is veszélybe került. Márpedig mit ér Magyarórafalva szókincs nélkül…

És ha nincs Magyarórafalva, akkor nem sülhetne sütőtökben az aranygaluska; nem csuklana a csuklós busz; nem csodálhatnánk meg a világ egyetlen sámfáját; nem kereshetnénk a kamrában egy falat falat; nem aggódna a nagy bajuszú, cifraszűrös gulyás, ha gulyást szeretnénk enni; és nem virágozna ki a legjobb pillanatban a fánk fánk.

Ilyen és ehhez hasonló elmésségek sorjáznak szépen egymás után a kötet lapjain. Néha rendkívül gördülékenyek az átmenetek, itt-ott viszont érezhető, hogy Vikinek gondolkodnia kellett, hogy összehozza a megfelelő szójátékot.
Amin persze nem is lehet csodálkozni. Merthogy egyáltalán nem egyszerű. Bár Szűcs Édua illusztrációi rengeteget segítenek, sőt, sokszor nélkülük meg sem értenénk a lényeget.

Ja, és akinek esetleg nem mond semmit Szűcs Édua neve, íme egy idézet, amit róla olvastam: „Édua a legjobb női karikaturista, vannak mások is, akik legalább ennyire jók, de ők vagy nem nők vagy/és nem karikaturisták.”

És hogy mindez miért is jött létre? Hát mert Dani utálja a magyarórákat, szerinte ugyanis ez a legunalmasabb tantárgy a világon. Persze mire visszatér Magyarórafalváról, gyökeresen megváltozik a véleménye.
Hiszen Fodor Menta polgármester és óramanó megmutatja neki, hogy a magyar nyelv igenis játékos, és rengeteg lehetőséget rejt magában.

Akiknek van kedve játszani egy kicsit, azoknak a kötet végén akad néhány szó, melyeket alkalmasint lerajzolhatnak (a kötet szellemiségében), vagy amelyekből újabb mesét kerekíthetnek. Ízelítőül néhány szó: padló, telefonkagyló, ugróiskola, levélszekrény, orrsövény, anyacsavar, császárkörte, zsebkönyv, középiskola.