FőképMiután a Keller-trilógia sikeresen lezárult, a Scudder-széria pedig hazánkban jó ideje szünetel (igaz, már nem sokáig: idén érkezik két újabb kötet), Block harmadik népszerű hőse, Bernie Rhodenbarr van soron, hogy öregbítse a szerző hírnevét – Magyarországon is.

A nálunk negyedik részénél járó sorozat az író legkönnyedebb hosszú távú vállalkozása: szemben a piával küzdő magánnyomozó komor eseteivel, és a bélyeggyűjtő bérgyilkos humoros, de azért mégsem felhőtlen életképeivel, a betörő kalandjai nélkülözik az igazán sötét árnyalatokat – helyette rövid, de humorban gazdag történeteket kínálnak.

A széria követői az előző regényben megismerkedhettek a főhős életébe alapvető változást hozó Barnegat Könyvesbolttal, Bernie nappali, teljesen legális munkahelyével; továbbá ugyancsak bemutatásra került a betörő legjobb barátját jelentő Carolyn Kaiser személye.

Utóbbi az aktuális történetben máris fontos szerephez jut: elkíséri hősünket egy látogatásra az éppen távol levő Colcannon-házaspár fényűző otthonába, hogy megszabadítsák a tulajokat ettől-attól.
Csakhogy, mint az Blocknál lenni szokott, Bernie-ék nem csak tárgyakkal, hanem egy igazán maradandó élménnyel is gazdagabbak lesznek: a lakást már előttük feldúlták, és hiába távoznak dolguk végeztével békésen a helyszínről, egy hamarosan előkerülő hulla csak bajba keveri Mrs. Rhodenbarr kicsi fiát.

Ahogy könyvsorozatot leginkább a főhős személye és a többé-kevésbé állandósult elemek miatt olvasunk, ez Bernie esetében sincs másképp: a betörőn kívül kötelező szereplőnek számító Carolyn és Ray Kirschmann, valamint a jól bevált történetséma ezúttal is megtalálható.

A Rhodenbarr-regények gyakran címükben is megidéznek egy ismert személyt, legyen szó íróról (Kipling), festőről (Mondrian), színészről (Bogart), esetleg baseball-játékosról (Ted Williams); a negyedik kötetben pedig az ismert filozófus, Baruch de Spinoza van soron.

A sorozat jellegéből fakadóan persze nem lesz mélyelemzés tárgya a 17. századi gondolkodó szubsztancia-elmélete, netán determinizmusa; az életmű csúcsának tartott Etika is csak néhány gondolat erejéig kerül elő, és kissé talán megtévesztő módon nem is a holland úr műve a történet kulcseleme (mint áttételesen A betörő, aki szeretett Kiplinget idézni esetében a brit szerző írása), hanem egy ritka, 1913-as ötcentes.

Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy nem hagyományos Bernie-kalanddal van dolgunk: rövid, szórakoztató stílusban előadott kvázi-detektívtörténetet kapunk, minden megszokott, jól bevált elemmel (sőt, a finálé kötelező leleplezés-jelenete ezúttal emlékezetes csavart kap) – aligha okoz tehát csalódást a sorozat barátainak, de ugyanúgy bátran ajánlható ismerkedésre az újaknak is.


A szerző magyarul eddig megjelent művei:

Matt Scudder:
Az apák bűnei (GM)
Az apák bűnei (RG)
A pusztítás és teremtés ideje
A halál völgyében
Döfés a sötétben
Nyolcmillió halál
Ha a szent kocsma is bezár
A penge élén

J.P. Keller:
Bérgyilkos
Bérgyilkos a célkeresztben
Bérgyilkos mindörökké
Bérgyilkos inkognitóban

Bernie Rhodenbarr:
A betörő, aki parókát viselt
A betörő, akit szekrénybe zártak
A betörő, aki szeretett Kiplinget idézni
A betörő, aki Spinozát olvasott
A betörő, aki úgy festett, mint Mondrian
A betörő, aki eladta Ted Williamst
A betörő, aki Bogartnak képzelte magát
A betörő, akit temetni veszélyes
A betörő, aki zabot hegyezett

Kapcsolódó írás:A betörő, akit Bernie Rhodenbarrnak hívnak

Regényrészlet:Részlet Lawrence Block: A betörő, aki Spinozát olvasott című könyvéből