FőképSaját életünket jól ismerjük, nincs szükségünk tudományos kutatásokra vásárlási, szórakozási, táplálkozási, stb. szokásaink tisztázásához. Ezt csináljuk, ebben tartózkodunk naponta huszonnégy órát.
Hozzávetőleges ismeretekkel rendelkezünk az egy generációval korábbi viszonyokról, hiszen részben akkor voltunk gyerekek – akik azért látják is a környező világot –, másrészt meg szüleink meséltek mindenfélét.
Ám ahogy megyünk visszafelé az időben, egyre több a fehér folt. Amivel alapban nincs semmi gond, de ha filmet, könyvet, zenét vagy festményt szeretnénk elhelyezni az adott korban, akkor bizony bajban vagyunk.

Most nem arra gondolok, hogy az Egri csillagokban karórát hordanak a törökök (mert az csupán filmes baki), hanem például a Honfoglalás című film küllős kerekeire, ami azért szöges ellentétben áll a valóságban használt tömör fakerekekkel (így ez már a tárgyi tévedés kategóriájába esik).
Nos igen, a történelem jelesebb eseményei és szereplői minden tankönyvben fellelhetőek, de a hajdan volt élet megismerése terjedelmi okok miatt kiszorul a közoktatásból.

Épen ezért tartom üdvözlendő kezdeményezésnek a „Mindennapi történelem” sorozat köteteit, mivel ezt a hiányzó ismeretanyagot nyújtják a kíváncsi olvasóknak.

Jelen kötet azt a nagyjából száz évig tartó időszakot tárgyalja, amikor a nemrégiben függetlenné vált tizenhárom gyarmat hatalmas területi növekedés során meghódítja az addig csupán indiánok által ismert és lakott „vadnyugatot”.

A mindennapi élet az alábbi témakörökből tevődik össze:
Család és erkölcs
Lakóhely és kényelem
Ruha és test
Étel és asztal
Társadalom és közrend
Kultúra és szórakozás
Vallás és hit
A munka és kapcsolt részei
Az ország és helyváltoztatás
Hadsereg és háború

Talán már ennyiből is kiviláglik, valóban átfogó művel van dolgunk, ami ténylegesen megismertet bennünket a korabeli hétköznapokkal. Kezdve a földbe vájt farmépületektől, a hétköznapi viseleteken át a mormonok ténykedéséig.
Terjedelmi okok miatt rövid szócikkek árnyalják az adott témát, melyeket időnként korabeli levél- és naplórészletek színesítenek.
S nem utolsó sorban rengeteg korabeli fénykép, festmény, no meg máig megmaradt tárgyi emlékek.

Kimondottan hasznos kiadvány, amelyhez foghatót csupán egyet ismerek, Molnár László Miklós művét, A híres vadnyugatot.
Amíg azonban a francia író-történész, Philippe Jacquin (1942. január 22. – 2002. szeptember 28.) művének célja az, „hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindnennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat”, addig Molnár inkább a kor színes történetére helyezi a hangsúlyt.
Természetesen vannak átfedések, sőt pár fotó mindkét kiadásban szerepel, de ez a választott tárgyból eredő elkerülhetetlen következmény.

Két panaszom van csupán a magyar kiadásra. Következetesen bivalynak fordítják a bölényt, valamint grófságnak az angol „county” kifejezést, aminek tudomásom szerint inkább a megye jelentését használjuk.

Kapcsolódó írások:Ambrose Bierce összes novellái
A ’73-as Winchester
A folyó mentén
A hét mesterlövész
Kis Nagy Ember
Délidő
Asszonylázadás
Rio Bravo
Az utolsó emberig
Vad banda
Buffalo Bill és az indiánok
Robert B. Parker: Ballada hatlövetűre