Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Georges Simenon: Maigret és az öreg szerelmesek

Álomvilágban élek – mondta Troppauer Hümér P. Howard klasszikus regényében. Georges Simenon írásában mindez úgy módosul, hogy van pár szereplő, akik az 1960-as éveket mutató naptár ellenére hatvan évvel korábbi szokások szerint élnek. Ráadásul a történetben arisztokratákról és módos családokról esik szó, akikkel szembesülve Maigret felügyelő elbizonytalanodik, mivel pályafutása során még nem volt dolga ezzel a társadalmi réteggel, így nem tudja, mit jelentenek errefelé a gesztusok, mondatok, egyáltalán miféle, a köztudatból régen kikopott normák vezérlik ezen emberek cselekedeteit?

Pedig most szüksége lesz erre a tudásra, merthogy van egy halott nyugdíjas, aki korábban nagykövetként szerzett megbecsülést magának. A közvélekedés szerint ugyan egyetlen ellensége sincs, de a testét tarkító lőtt sebek mégis ennek ellenkezőjére utalnak.

Amikor aztán bevált módszerét követve beleássa magát az áldozat életébe, egyre több, és „modern” szemmel nézve egyre furcsább kapcsolatot ismer meg. A legkülönösebb azonban mégis az a szerelmi szál (erre utal a regény címe is), ami évtizedeken át megmaradt olyannak, mint kezdetben, s amelyről ugyan mindenki tudott, de senkit sem tett féltékennyé.

Mintha nem is emberek, hanem régmúlt elvárások szellemében élő(?) kékvérűek öntörvényű világában mozognánk. Csak Maigret főfelügyelővel ellentétben bennünk ez semmiféle személyes emléket nem kelt életre, így inkább múzeumi érdekességként látjuk, nem pedig kézzelfogható valóságnak. De a halott mindentől függetlenül zavaró, és a rend érdekében magyarázatot követel.

Hátam mögött a húszegynéhányadik Maigret regény után teljesen biztos vagyok abban, hogy ezeket a Simenon történeteket csupán kellő évszám birtokában lehet igazán élvezni, értékelni.

Georges Simenon (1903. február 13. - 1989. szeptember 4.) könyvei sosem a pergő cselekménytől, vagy brutális gyilkosságoktól lesznek emlékezetesek, hanem az intellektus számára sokkal befogadhatóbb szomorkás hangulat révén. Ezen finomság értékeléséhez pedig már szükségeltetik némi tapasztalat (no meg a többi krimi előzetes ismerete – már csak az összehasonlítás végett is).

A szerző életrajza


Galgóczi Tamás - 2007. január 10.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!