Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Georges Simenon: Maigret aggályai

Civilizációnk fejlődése, valamint a népesség lélekszámának fokozódó növekedése az előnyök mellett – minként az közismert – számos hátrányt is eredményezett. Az egyik ilyen káros melléktermék a megnövekedett szabadidő helytelen felhasználása: s ez alatt most a túlzásba vitt önelemzést, a felesleges gondolkodást értem. Ahelyett, hogy az erre hajlamos egyedek egyszerűen élnék az életüket; napokat, mi több hónapokat, éveket töltenek effélével. Sosem fogom megérteni.

De hasonlóképen gondolkodik Maigret főfelügyelő is legújabb esete kapcsán. Ami kissé zavaros, hiszen tulajdonképpen nincs is ügy, legfeljebb két magánbeszélgetés, holmi képzelgésekről, féltékenységről, boldogtalanságról. Ezek meg korántsem tartoznak a gyilkossági csoporthoz, de még a rendőrséghez sem. Mégis. Valami nem hagyja nyugodni öregedő rendőrünket, aki ezen a januári héten nem csak felesége egészségéért, hanem az irodájába betolakodó férfi idegi alapokra helyezett házastársi nézetkülönbsége miatt is aggódik.

A hamarjában elolvasott ismeretterjesztő könyv, no meg háziorvos barátjának magyarázata csak még jobban felbosszantja a rendszerető franciát, ami nem csoda az efféle magyarázat hallatán: „Akkor maga is éppoly jól tudja, mint én, hogy már nem olyan könnyű világosan megkülönböztetni egymástól a pszichózisokat, neurózisokat, pszichoneurózisokat, sőt néha még a skizofréniát sem. Az épelméjű ember meg a pszichopata vagy neuropata közti választóvonal mindjobban bizonytalanodik, és ha a hinnénk egyes külföldi tudósoknak…”

Most akkor mi van? Bűnös vagy nem bűnös, beteg vagy normális? Ne kezdjük már a szülőkre fogni nagykorú utódaik döntéseit vagy agybaját. Nem csoda, ha Maigret az olvasottak okozta keserű szájízt a jól bevált módon, némi alkohollal öblíti le, s nekilát, hogy a maga módján bogozza ki a túlbonyolított „kóresetet”.

Simenon mindezt megfejeli a rá annyira jellemző egy-két mondatos jellemzésekkel, a pillanatnyi hangulatot megragadó leírásokkal. Ahogy az öregedésről, a házasságról gondolkodik Maigret (természetesen rövid, tömör módon, semmi burjánzó céltalanság), az egyszerre nagyon találó és valami roppant finoman beletörődő mentalitást áraszt magából.

A szerző életrajza


Galgóczi Tamás - 2006. június 8.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!