Főkép

Immáron harmadik változatát van szerencsém kézbe venni J. R. R. Tolkien első, Középföldén játszódó regényének. Az elsőt még 1975-ben, Szecskó Tamás bűbájos rajzaival bőségesen ellátva, Szobotka Tibor fordításában, 23 forintos áron – A babó címen olvastam. Akkor még egyértelműen mesekönyvként árulták, s mit sem tudtam a háttérvilágról, melynek megalkotásával Tolkien évtizedekig foglalkozott.

Sosem olvastam korábban hasonlót, s bár nem mondom, hogy a képzeletbeli lakatlan szigetre ezt vinném magammal, azért az évek során sikerült rongyosra nyűnöm. Aztán jött a trilógia, és egy darabig mindenki Középföldéről beszélt, majd A szilmarilok megjelenése átmeneti csendességet eredményezett. Időközben a jogok másik kiadóhoz kerültek, ahol az angol kiadás mintájára a szerző eredeti rajzaival, és új borítóval jelent meg (több ízben is). A borítón ugyan egy szárnyatlan, vagyis röpképtelen sárkány parádézott, de ilyen aprósággal már akkoriban is csak a rajongók törődtek.

Teltek az évek, Tolkien hatása már nem csak a fantasy irodalomban, hanem kis túlzással az egész nyugati kultúrában érvényesült, munkássága kikerülhetetlenné vált, művei a legolvasottabb regények közé kerültek. Aztán elkészült Peter Jackson fantasztikus mozija, majd a kötelező DVD korongok is. A rajongók ismét örvendezhettek, hiszen a négylemezes változat számos, a moziban nem látott jelenetet is tartalmazott. Minderre profi módon hívták fel a figyelmet, a jelenetek listájában csillaggal jelölték meg azokat, ahol kiegészítések történtek. Ezt persze mindenki tudja, aki legalább egy alkalommal DVD-n nézte meg a filmeket. A most megjelent könyv abból a szempontból hasonlít a filmes változatra, hogy számtalan csillaggal jelölt rész található benne – s ezek mindegyike a korábbi kiadásoktól eltérő szövegre utal. A változások miértjét két előszó (Douglas A. Anderson és Füzessy Tamás jóvoltából) is kellőképpen átfogóan taglalja, ezért csak röviden utalok a lényegre.

A hobbit évekkel a trilógia előtt íródott, ezért a kettő között számos eltérés volt. Egyrészt személy- és helynevek, másrészt Középfölde történelme, mitológiája változott meg időközben. A két mű közötti összhang miatt vált szükségessé A hobbit átírása. A magyar fordítások eltérősége, illetve ezek egységesítése további változtatásokat eredményezett (hasonló egységesítéssel korábban az Asimov és Dűne díszkiadásoknál találkoztam), melyeket célszerű lenne A Gyűrűk Ura trilógiában is érvényesíteni. Kíváncsi vagyok mire jut ez ügyben a Magyar Tolkien Társaság.

Mindezen elképzelések eredményeként a most megjelent kötet nem csak a jelenlegi ismereteink szerint tartalmazza az angol nyelven első ízben 1937-ben kiadott történetet, hanem bőségesen dokumentálja mindazt a fejlődést, ami Középföldén végbement. Miként tűntek el a kereszténységre utaló kifejezések, hogyan próbálta összefésülni az időrendet Tolkien, stb. Háttérinfók az eredeti rajzokról, a különféle nyelveken megjelent könyvek illusztrációiról és illusztrátorairól, a korábbi kiadásokból kimaradt versek, és az adott fejezetek létrejöttében szerepet játszó irodalmi és egyéb hatások. Mindehhez két függelék is társul. Az első az Erebori kutatás címet viseli, és Gandalf szemszögéből mondja el az eseményeket. Ezen kívül kétoldalas írás a Rúnákról, valamint irodalomjegyzék zárja a könyvet (ez utóbbiban megtalálható A hobbit fordításainak és illusztrált kiadásainak listája).

J. R. R. Tolkien „hobbitjának” a szerző és más művészek illusztrációival, Douglas A. Anderson bővítésével, korszerűsítésével és jegyzeteivel ellátott szövegkritikai kiadása olyan rendkívüli kincs, amely nem hiányozhat egyetlen Tolkien-rajongó könyvtárából sem.

Kapcsolódó írások:

Gregory Bassham - Eric Bronson: A Gyűrűk Ura filozófiája
Chris Smith: Fegyverek és hadviselés Középföldén
Michael Martinez: Középfölde életre kel
Karen Wynn Fonstad: Középfölde Atlasza
Jude Fischer: A király visszatér - képes útmutató
Sean Astin-Joe Layden: Csavardi Samu története