Főkép

Kákosy László alapművéből ( Az ókori Egyiptom története és kultúrája) megtudhattuk, hogyan éltek az egyszerű ókori egyiptomiak, mit ettek, miként szórakoztak, gyászoltak és ünnepeltek. Spivey és Squire hasonlóra vállalkozott, amikor egy korban hozzánk közelebb eső időszakot vettek górcső alá, s felhasználva a régészet eddigi eredményeit, minden eddiginél átfogóbb (legalábbis hasonlóval még nem találkoztam) képet festenek az európai civilizáció kezdeteinek hétköznapjairól.

Ezúttal nem olvashatunk nagy csatákról és más effélékről, hiszen szakítva a történelmi megközelítéssel, nem az időrendiség alapján történik a téma feldolgozása, hanem az alábbi, önkényes felosztás szerint:
Halandók: az emberi test az antik világban
Felsőbb hatalmak: istenek és hérószok
Mítoszok – alakulóban
A természet átalakítás
Zóon politikon
Oikosz és ökonómia
Filozófia és nevelés
Dionüszosz kontra Apollón
Az antik művészeti hagyomány
A jelenlévő klasszikus múlt

Egyes fejezetcímek elsőre is jól értelmezhetőek, van azonban pár rejtélyesen hangzó is, amelyekre teljesen kielégítő magyarázatot kapunk, vagyis garantáltan senkinek nem lesz hiányérzete.

Egyébiránt hihetetlen, mi mindent sikerült megtudnunk eleinkről. Ilyenkor mindig úgy érzem, megérdemlik a régmúltat vizsgáló régészek és más tudósok a fizetésüket. Hiszen ki tudja, miként fogják kétezer év múlva értelmezni választási vagy oktatási rendszerünket, a reklámokat és a nyugdíjrendszert? Nagy valószínűséggel ugyanolyan érdeklődéssel kevert hitetlenkedéssel, mint mi a görög módit.

A klasszikus korban bevett szokás volt a nebulók testi fenyítése a fegyelem fenntartása érdekében, de vizsgázni sem kellett, ráadásul nem volt egységes hellén tananyag, hanem a magánintézmények saját elképzelésük szerint oktattak (Platon például ragaszkodott a város érdekeinek legjobban megfelelő tantárgyakhoz).

A könyv tele van ehhez hasonló apróságokkal, amelyek harmonikusan illeszkednek egymáshoz, s végeredményként tényleg megkapjuk azt, amit a cím ígér: valóban az ókori Európa panorámáját kapjuk, ahol főként a részleteken van a hangsúly, nem egy elnagyolt címlapon.

Mindazok számára ajánlott, akik az iskolai tananyagnál többet, a száraz lexikonoknál viszont érdekesebb tudásra vágynak e témában.

Kapcsolódó írás:

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Adrian Goldsworthy: A római hadsereg története
Héródianos: A Római Birodalom története Marcus Aurelius halálától
A görögök és Magna Graecia
Az etruszkok és a rómaiak