e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 17.

Névnapok
Paszkál
Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók

E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866)
>> Kern Aurél zeneszerző (1871)
>> Henri Barbusse író (1873)
>> Alfonso Reyes író (1889)
>> Hincz Gyula festő és grafikus (1904)
>> Jean Gabin filmszínész (1904)
>> Dsida Jenő költő (1907)
>> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911)
>> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918)
>> Peter Mennin zeneszerző (1923)
>> Dennis Potter drámaíró (1935)
>> Dennis Hopper filmszínész (1936)
>> Haumann Péter színész (1941)
>> Kóbor János (Omega) énekes (1943)
>> Fodor Ákos költő és műfordító (1945)
>> Bill Bruford (Yes) zenész (1949)
>> Bill Paxton filmszínész (1955)
>> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957)
>> Paul Di'Anno rockénekes (1958)
>> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961)
>> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965)
>> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970)
>> Pék Zoltán fordító (1971)
>> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510)
>> Louis Brassin zeneszerző (1884)
>> Szini Gyula újságíró (1932)
>> Paul Dukas zeneszerző (1935)
>> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949)
>> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890)
>> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973)
>> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980)

Feed
RSS201
Atom1

Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?

Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?

2005. december 7.


Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2005
Fordító(k): Pék Zoltán
Kategória: sci-fi / fantasy / horror
Eredeti cím: Do Androids Dream of Electric Sheep?
Oldalszám: 217
Ára: 2280 Ft

1968. Az év, mely felrázta a világot: a Prágai Tavasz, a párizsi diáklázadások, a Hair bemutatója, Martin Luther King, Jr. és Robert F. Kennedy gyilkosság áldozatai lesznek, Szaddám Husszein hatalomra jut, az első, űrhajós legénységet is szállító Apolló felszáll. Ezek az események teszik az 1968-as évet társadalmi, politikai, tudományos fordulóponttá.

És ekkor jelenik meg Philip K. Dick talán leghíresebb műve, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?, melyben a tudományos fantasztikum és a klasszikus krimi eszközeit felhasználva egy alapvető filozófiai kérdésre keresi a választ: Mitől különbözünk a többi élőlénytől? Mitől vagyunk emberek?

Főhősünk Rick Deckard, fejvadász/bérgyilkos, aki 2019. nukleáris katasztrófa sújtotta San Francisco-jában él feleségével, Irannal. Radioaktív por lepi be a Föld színét és lassan az emberek agyát is.
Mindent elborít a szuvat (a bolygókolóniákra emigrálók elhagyott tárgyai). Az állatok többsége kihalt, a fennmaradó példányok köré üzletág épült. Megatársaságok gyártják futószalagon a külsőleg és belsőleg is egyre tökéletesedő emberfeletti/emberalatti androidokat, a valódi ember(i)ség szimulakráját.
Új, Nexus 6 típusú androidok szöktek vissza a marsi gyarmatokról. A San Francisco-i rendőrség megbízásából Deckardnak kell kiiktatnia őket, hogy fennmaradjon a határvonal ember és teremténye között.

Százhetven oldal tömörségében ritkán találkozni ilyen sűrű, sokrétű regénnyel, izgalmas, fordulatos, pergő cselekménnyel, ennyire finoman árnyalt jellemrajzzal, elrejtett filozófiai utalásokkal, elgondolkodtató vallási és kulturális tartalommal.
A Dickre igencsak jellemző elmosódás, az ellentétek nyilvánvaló egységének motívuma a regény több rétegén is végigfut: a sci-fi és a bűnügyi regények kelléktárát hívja elbeszélése segítségéül, a cselekményt egyszerre látjuk egy fejvadász és egy „különleges”, a por által kikezdett, egyszerű szellemű ember szemével.

A Palmer Eldritchből már ismert téma, a két transzcendens hatalom küzdelme az emberiség felett (ld. Wilbur Mercer és Baráti Buster) is visszaköszön, az androidok léte, és az emberekhez való viszonyulásuk pedig önmagában is elég elmosódási pontot és ellentétet kínál.

A regény a mostani magyar kiadásban százhetven oldalt tesz ki, a maradék a szokásos első néhány oldalon kívül három, igen fontos, egymást csak kis részben fedő tanulmány kapott helyett, melyek segítenek ennek az igen koncentrált szövegnek a mélyebb megértésében, még ha nekem olykor-olykor követhetetlennek vagy nehezen emészthetőnek is tűntek ezek az eszmefuttatások, de vezető irodalomtörténészekről, médiakutatókról van szó, úgyhogy ez talán érthető is.

Aki még nem olvasta, nosza, rajta! Ez a regény amerikai és a világ SF-igazgyöngysorának méltó darabja, a Dick életmű egyik mérföldköve, a Szárnyas Fejvadász ihletője, a cyberpunk előfutára, egy könnyen olvasható, szikár prózájú, de semmi esetre sem egysíkú vagy obskúrus írás.
Aki már olvasta, annak is érdemes újra elővenni, foglalkozni a szöveggel, és nem csak az újabb alámerülés végett, hiszen ez az új fordítás más élményt kínál, mint az eddigi kettő.

Kapcsolódó írások:
Lawrence Sutin: Isteni inváziók - Philip K. Dick élete
Blade Runner CD
Szárnyas fejvadász (DVD)

Életrajz

Részlet a regényből

Makai Péter Kristóf

© Ekultura.hu