e-kultura
 

Keresés

2010. március 14.

Névnapok
Matild
Jarmila, Metta, Paulina, Pólika, Tilla

E napon született
>> Georg Philipp Telemann zeneszerző (1681)
>> Johann Gottlieb Goldberg zeneszerző (1727)
>> Kármán József író (1768)
>> Hölzl Szeráf Ferenc zeneszerző (1808)
>> László Gyula történész és író (1910)
>> Rónai Mihály András költő és műfordító (1913)
>> Hank Ketcham képregényes (1920)
>> Quincy Jones énekes (1933)
>> Michael Caine filmszínész (1933)
>> Wolfgang Petersen filmrendező (1941)
>> Walt Parazaider (Chicago) zenész (1945)
>> Boon Gould (Level 42) zenész (1955)
>> Tad Williams író (1957)
>> Kevin Williamson forgatókönyvíró (1965)
E napon halt meg
>> Thomas Malory író (1471)
>> Szemere Pál író (1861)
>> Fényes Adolf festő (1945)
>> Fred Zinnemann filmrendező (1997)
Feed
RSS201
Atom1

Kleinheincz Csilla: Város két fül között (MKP)

Kleinheincz Csilla: Város két fül között (MKP)

2005. december 3.

Kiadó: Delta Vision Kiadó
Kiadás éve: 2005
Kategória: sci-fi / fantasy / horror
Oldalszám: 333
Ára: 1690 Ft




Talán másokkal is előfordul, hogy egy számukra fontos regény felhajtása közben, könyvesboltról könyvesboltra járva, a nagy keresésben rátalálnak egy másik, különleges könyvre. Nem kell, hogy nagy, híres író műve, vagy megkapó címe legyen, de az ilyen könyvekben első látásra van valami vonzó, titokzatos vagy magával ragadó.

Egy másik, régóta húzódó könyvszerelmem kutatása közben kezembe akadt egy sejtelmes borítójú, izgalmas című könyv, ami szinte már várta, hogy beugorjon a szatyromba. A kötet a most huszonhét éves Kleinheincz Csilla regénye volt.
Az angolok azt mondják, ne a borítójáról ítéld meg a könyvet, de egyből belezúgtam a könyvbe, amikor megláttam a borítóról visszapillantó két alakot, és ott helyben meg is vettem szívszerelmem tárgyát.

Megérzésem nem csalt, sőt. A könyv nagyobbik részét kitevő „Város két fül között” ébren álmodók történetét meséli el. Vali, a fiatal légtornásztanuló a Várban él, az Artistaképző falai közt szárnyal nap, mint nap, a magasság, a kecses ugrások bűvöletében él.
Korán megtapasztalta, mi az a veszteség, mivel ikertestvére, Kolos nyolcéves korában autóbalesetben meghalt. Azóta él Vali szívében az űr, melyet csak az éber álomban enyhíthet, ahol újra megteremtette magának halott fivérét.
Ám Kolos többre vágyik, mint a testvére álmaiban eltöltött néhány órára, és hamar rémséges álommá válik minden, a városban töltött perc.

Ebben az éber álomból emelt városban találkozik Max-szal, a harminc körül járó dortmundival, aki irodában dolgozva keresi meg a kenyérrevalóját, de hobbija, hogy az álombéli város apró részleteit cseni el az életből fényképezőgépével, és Evelynnel, a hetvenéves, megkeseredett transzvesztita táncossal, akinek az egykori rivaldafényből és a női életből már semmi sem maradt, csak halvány emlékek és a társtalan éjszakák, amit a rák elleni küzdelemmel tölt.

Kleinheincz Csilla elbűvölően rajzolja meg nekünk történetünk színhelyét, az álomvárost, amely a magyar nyelv mélyen költői rétegéből épül fel az olvasó számára. A szöveg olvasásakor gyakran éreztem, hogy valóban álmodtam már ehhez hasonlót, olyan képszerűen, helyenként már-már lírába hajlóan jeleníti meg az ifjú írónő a két fül közti várost.

Ami különösen megfogott olvasmányos, „magát etető” voltán kívül, az a dicséretes utánajárás, amivel a szerző hitelessé - és egyben varázslatosabbá is – tudta tenni a regény szereplőinek álmon kívüli létét: Vali légtornászvilága, Evelyn szívszorító, tragikus sorsa, Max lelkitusája, valamint a Vali és Kolos között kialakuló testvérháború is hihető, mi több, meggyőző.
Engem elsőre „hóna alá csapott” az írás, és egy ültő helyemben végigolvastam a könyv fő vonalát képező regényt.

A kötet végén lévő négy írás kezdetben furcsán ismerősnek tűnt, majd rádöbbentem, hogy ezeket régebben olvastam az rpg.hu oldalain, ahová sok más ígéretes novella is fel szokott kerülni.
A legjobban eltalált novellának az „Írók, rítusok” címűt tartom, melynek a kitűnő témaválasztás mellett (a Múzsa nem csak adhat, hanem el is vehet) a megvalósítását is rendkívül magas színvonalúnak, érzékenyen megrajzolt ívűnek találtam.
A másik három írás közül az „Éjfél után, hajnal előtt” és a „Szolgálati járat” számomra sok tekintetben Stephen King és Lovecraft novellákat idéz, de Kleinheincz Csilla egyéni látásmódja itt is érvényesülni tud és sikerül megteremtenie azt a hangulatot, amitől a két novella egyedi és emlékezetes lesz.

Ajánlóm végére „A ganconer” című írást hagytam, melyben az írónő az ír mondavilágból meríti a Cancanagh, avagy a „Szerelemről szóló” tündér figuráját, aki daliás ifjú képében lesi a magányos leányzókat, majd elcsábítja, így szakítva ki őt a halandó világból. A ganconer mondabeli tartalmát ügyesen adaptálja Kleinheincz a mai világba, és képes csavarni egyet a baljós csábító alakján.

Talán másokkal is előfordul, hogy egy könyvet olvasva hatalmába keríti őket a cselekmény sodra, a gyönyörű leírások vagy a hitelesen megformált jellemek. Velem ez történt, mikor hirtelen ötlettől vezérelve leemeltem a Város két fül közöttöt a könyvesbolti polcról. Kleinheincz Csilla első regényével nagy empatikus készségről tesz tanúbizonyságot: olyan érzékeny, sajátos hangú női íróval van dolgunk, akiktől a jövőben még sok jó írást várhatunk.

Kapcsolódó írások:
Interjú Kleinheincz Csillával
Interjú Kleinheincz Csillával, 2007. szeptember 1.

Makai Péter Kristóf

© Ekultura.hu