FőképHogy miről lehet beszélni egy filmrendezővel? Hát filmekről. Meg aztán producerekről, színészekről, sztárokról, operatőrökről, forgatókönyvírókról, a filmszakma egyéb jeles és kevésbé jeles késviselőiről, valamint az angol, az amerikai és a német filmgyártásról, a közönség és a cenzor rendezőre gyakorolt hatásáról, valamint a hatáskeltés és a filmes fogalmazásmód legkülönfélébb variációiról.

Egyszóval bármiről, ami érdekli. Esetleg ha szerencsénk van, meghallgathatunk pár érdekes/mulatságos esetet, amelyek különféle forgatásokon történtek. Az igazán rámenősek talán még arra is ráveszik a beszélgetőpartnert, hogy céljairól, szakmai elképzeléseiről, ne adj isten terveiről meséljen.

Sir Alfred Hitchcock a maga idejében kultikus rendezőnek számított. Utánozhatatlan mestere volt a feszültségkeltésnek (angolul suspense), ezen kívül remek érzékkel választotta meg színészeket, akiktől aztán messzemenőkig elvárta az általa elképzelt karakter megalkotását.

Több mint félszáz filmet rendezett életében, ám túlságosan egyoldalú lenne a kép, ha csupán rendezőként tartanánk számon. Remek mesélő volt, szellemessége és stílusa kiemelték egyéni gondolatait.
Ennek bizonyítására következzék most egy rövid idézet, az egyik kedvencem a könyvből. A jobb megértéshez tudni kell, Hitchcock tekintélyes derékbőséggel rendelkezett, amit rendszeres fogyókúrákkal sem tudott eltüntetni.
„Mindenek előtt lássuk azt a széles körben elterjedt nézetet, miszerint kövér volnék. Látom, önök is derülnek az igazság eme nyilvánvaló elferdítésén. Egy kicsit talán tényleg terjedelmesnek tűnhetek jelen pillanatban, de figyelmeztetem önöket, hogy ez az adózás előtti állapotom.”

A könyv szerkesztője ejt pár szót arról, hogy egyes írásokkal szemben felmerül az esetleges idegenkezűség ténye (értsd, nem Hitchcock a szerző), bár meglátásom szerint az itt olvasható írások nem lógnak ki a sorból. Érezhető rajtuk a feszültségkeltés elsőszámú brit mesterének szellemisége, magas fokú szakmai tudása, kiemelkedő intelligenciája, iróniával kevert derűje.

Bár Sidney Gottlieb állhatatos kutatómunkájának eredményeképp ez a kötet Hitchcock írásaiból és interjúiból nyújt át egy csokrot, azért nem árt megemlíteni, hiszen mégis csak a filmes vonulat volt eddig is az erősebb vele kapcsolatban, hogy a sokak által istenített, rendkívül népszerű rendezőt ötször jelölték a legjobb rendezésért járó Oscar-díjra (A Manderley ház asszonya, Mentőcsónak, Bűvölet, Hátsó ablak, Psycho), ám végül egyik esetben sem ő kapta a díjat. A legjobb filmért járó Oscar-díjat is csupán egyetlen filmje, a Manderley ház asszonya kapott.

Alfred Hitchcock rendezései – mozifilmek:
1922 Tizenhármas szám (Number Thirteen) – befejezetlen
1923 Mindig mondd meg a feleségednek (Allways Tell Your Wife)
1924 A gyönyörök kertje (The Pleasure Garden)
1925 A hegyi sas (The Mountain Eagle)
1926 A titokzatos lakó (The Lodger)
1927 Lefelé a lejtőn (Downhill)
1927 Könnyed erkölcsök (Easy Virtue)
1927 A szorító (The Ring)
1928 A farmer felesége (The Farmer’s Wife)
1928 Pezsgő (Champagne)
1929 Harmónia mennyország (Harmony Heaven)
1929 A Man-szigeti ember (The Manxman)
1929 Zsarolás (Blackmail)
1930 Elstree hív (Elstree Calling)
1930 Juno és a páva (Juno and the Paycock)
1930 Gyilkosság (Murder!)
1930 Mary
1931 A bőrre menő játék (The Skin Game)
1932 Gazdag és különös (Rich and Strange)
1932 Tizenhetes szám (Number Seventeen)
1933 Bécsi keringők (Waltzes from Vienna)
1934 Az ember, aki túl sokat tudott (The Man Who Knew Too Much)
1935 Harminckilenc lépcsőfok (The Thirty-Nine Steps)
1936 Titkos ügynök (Secret Agent)
1936 Szabotázs (Sabotage)
1937 Fiatal és ártatlan (Young and Innocent)
1938 Londoni randevú (The Lady Vanishes)
1939 A Jamaica Fogadó (Jamaica Inn)
1940 A Manderley ház asszonya (Rebecca)
1940 Boszorkánykonyha (Foreign Correspondent)
1941 Végre egy jó házasság (Mr. and Mrs. Smith)
1941 Gyanakvó szerelem (Suspicion)
1942 Szabotőr (Saboteur)
1943 A gyanú árnyékában (Shadow of a Doubt)
1943 Mentőcsónak (Lifeboat)
1944 Jó utat (Bon voyage)
1944 Madagaszkári kaland (Aventure Malagache)
1945 Bűvölet (Spellbound)
1946 Forgószél (Notorious)
1947 A Paradine-eset (The Paradine Case)
1948 Kötél (Rope)
1949 A Baktérítő alatt (Under Capricorn)
1950 Rémület a színpadon (Stage Fright)
1951 Idegenek a vonaton (Strangers on a Train)
1952 Meggyónom (I Confess)
1953 Gyilkosság telefonhívásra (Dial M for Murder)
1953 Hátsó ablak (Rear Window)
1954 Fogjunk tolvajt (To Catch a Thief)
1955 Harryvel mindig baj van (The Trouble with Harry)
1955 Az ember, aki túl sokat tudott (The Man Who Knew Too Much)
1956 Tévedés (The Wrong Man)
1958 Szédülés (Vertigo)
1959 Észak-északnyugat (North by Northwest)
1960 Psycho
1963 Madarak (The Birds)
1964 Marnie
1965 Szakadt függöny (Torn Curtain)
1969 Topáz (Topaz)
1972 Téboly (Frenzy)
1976 Családi összeesküvés (Family Plot)

Alfred Hitchcock rendezései – televíziós filmek:
1955 Bosszú (Revenge)
1955 Idegösszeomlás (Breakdown)
1955 Mr. Pelham esete (The Case of Mr Pelham)
1956 Karácsonyra visszajövök (Back for Christmas)
1956 Nedves szombat (Wet Suterday)
1956 Mr. Blanchard titka (Mr Blanchard’s Secret)
1957 Négy óra (Four O’ clock)
1957 Egy mérföld van hátra (One More Mile to go)
1957 A tökéletes bűntény (The Perfect Crime)
1958 Bárány a mészárláshoz (Lamb to the Slaughter)
1958 Méreg (Poison)
1958 Fürdés a tóban (A Dip in the Pool)
1959 Banquo széke (Banquo’s Chair)
1959 Arthur
1959 A kristályárok (The Crystal Trench)
1960 Incidens egy sarokban (Incident at a Corner)
1960 Mrs. Bixby és az ezredes kabátja (Mrs Bixby and the Colonel’s Coat)
1960 A lóversenyjátékos (The Horse Player)
1961 Puff! Meghaltál! (Bang! You’re Dead!)
1961 Láttam az egészet (I Saw the Whole Thing)

Kapcsolódó írásunk:Charlotte Chandler: Ez csak egy film… Hitchcock életrajza