Főkép

Bár Arnold Schwarzenegger vitathatatlanul jól eltalált választás volt Conan szerepére, azért az első film egyértelműen a rendező, John Milius elképzelésének köszönhetően vált egyedivé. Kritikán aluli B mozi helyett elkészült az a film, amit etalonként lehet megemlíteni, ha fantasy-ről beszélünk (és erről a képzeletbeli trónról egészen Peter Jackson nagyságrendekkel több pénzből leforgatott trilógiájának elkészültéig nem is került le).

Színészek, díszletek, cselekmény – mindez kiegészítve azzal a mögöttes tartalommal, amit Milius hozzáképzelt Conan alakjához. Na ez volt az a szükséges plusz, ami teljesen hiányzik mind a második filmből, mind pedig a Red Sonja-ból. A többször, több csatornán leadott tv-sorozatról nem is beszélve.
Az első részben még, holmi agyatlan vagdalkozás és trükkhalmaz helyett felsejlik mindama átgondoltság és határozott személyiség, amelyre Howard is nagy súlyt fektetett írásaiban.

Tegyük fel a kérdést: kicsoda Conan? A válasz egyszerű: kimmériai barbár, aki ifjúkora óta járja az óvilágot, karjának erejével szerezve vagyont, hogy aztán könnyűszerrel elveszítsen mindent, vagy maga mögött hagyva hírnevét elinduljon új kalandok, távoli országok felé.
Jellemében felfedezhető a romlatlanság, amit nem rontott meg a civilizált világ, sőt. A történetek többségében ő testesíti meg a pozitív figurát (még akkor is, ha tolvajként, kalózként, vagy rablóvezérként találkozunk vele), aki szembeszáll a városok dekadens légkörében fellelhető varázslókkal, papokkal vagy ezek egyszerűbb változataival.
Nem hisz a művelt városlakók törvényeiben, nem kér védelmet az ellene támadókkal szemben, és az ítélkezést sem bízza másra.

Az ő korában a világ még vad volt, a természetet nem igázták le, varázslók praktizálnak a sötétben, szörnyek és démonok bukkannak fel rendszeresen, miközben a lakatlan romvárosok még ősibb civilizációk elmúltát sejtetik. Egyszóval olyan idő, amikor a férfi még férfi volt, a nő pedig általában nő (telt idomokkal, lenge öltözetekben, stb.).
Howard Conan novellái mélységükben nem közelítik meg sem Tolkien, sem napjaink többszörösen bonyolult fantasy hőseit, ám erejük és hatásuk ennek ellenére vitathatatlan. Sikerült olyan hőst (és világot) megalkotnia, aki az eltelt évtizedek dacára sem veszített népszerűségéből, számtalan tollnokot ihletve hasonló történetek írására.

Külön erénye a válogatáskötetnek, hogy tartalmazza Howard összefoglalóját a kor történelméről (előzményestül), ami segít jobban megérteni a világot, amiben Conan kalandozik. Azt azért sajnálom, hogy az angol eredetikben szereplő, a történéseket térben és időben elhelyező rövid bevezetők lemaradtak a novellák elejéről.

A kötetben szereplő írások:
Kimméria (Cimmeria)
A hybóriai kor (The Hyborian Age)
Ymir leánya (The Frost-Giant’s Daughter)
Az elefánt tornya (The Tower of the Elephant)
Nergal keze (The Hand of Nergal)*
Holtak csarnoka (szinopszis) (The Hall of the Dead)*
Isten a szarkofágban (The God in the Bowl)
Zsiványok a házban (Rogues in the House)
A fekete tengerpart királynője (Queen of the Black Coast)
Elveszett asszonyok völgye (The Vale of Lost Women)
A fekete idegen (The Black Stranger)
Ormány a sötétben (vázlat) (The Snout in the Dark)*
A fekete kolosszus (Black Colossus)
Szülessen boszorkány! (A Witch Shall Be Born)
Árnyak Zambulában (Shadows in Zamboula)
A vasördög (The Devil in Iron)
Árnyak a holdfényben (Shadows in the Moonlight)
A fekete kör népe (The People of the Black Circle)
Tombalku dobjai (vázlat) (Drums of Tombalku)*
A végzet árnyéka (The Slithering Shadow)

A * jelölt írások töredékesek.