Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Christian Jacq: Champollion, az Egyiptomi

Jean-François Champollion 1822-ben sikeresen lefordítja Ramszesz fáraó nevét. Elhatározza, hogy minden áron Egyiptomba utazik, hogy ásatásokat végezzen és megbizonyosodjon fordítása helyességéről. 1828. július 24-én Toulonban társaival hajóra száll, hogy megkezdje utazását. Vele tart Lady Redgrave (annak a Thomas Young-nak az unokahúga, aki tudományos téren legnagyobb ellenlábasa Champollion-nak), Bidant atya (ő a Szentszék küldötte, feladata az expedíció tagjainak lelki üdvéért felelni), Nestor L’Hôte (kiváló tehetségű rajzoló), Raddi professzor (az ásványtan szakértője) és Ippolito Rosellini (Champollion tanítványa).

Az utazásnak azonban több ellenzője is van. Bernardino Drovetti, Franciaország egyiptomi főkonzulja (korának egyik legaljasabb sírrablója és műkincscsempésze) mindent megtesz azért, hogy még francia honban leállítsák az expedíciót. Számítása azonban nem válik be, Champollion hajója kifut, és rendben megérkezik Alexandriába. Egyiptomban ekkor Mohamed Ali pasa az úr, akit a török Porta emelt ebbe a pozícióba. Feltett szándéka, hogy az ország iparát fejlessze és megerősítse. Ezért mértéktelen rombolásba kezd, az ókori egyiptomi építmények sorra válnak tervének áldozatává.


Értelemszerűen nem örül annak, hogy Champollion ide érkezik felkutatni, és a világ elé tárni Egyiptom eszmei és kulturális örökségét. Jean-François azonban magállíthatatlan. Elindul dél felé, a Níluson hajózva, leküzdve árulást, merényleteket, cselszövéseket, hogy Abu Szimba-ig jutva minél többet felfedezzen az ősi Egyiptomból, és bizonyosságot nyerjen arról, hogy helyesen fejtette meg a hieroglifák titkát.

Erről a kalandos utazásról szól e könyv, amely méltó emléket állít egy méltánytalanul elfeledett tudósnak. Annak a tudósnak, akit kortársai hozzá nem értéssel, sarlatánsággal, áltudományossággal vádoltak. Annak a tudósnak, akit a Francia Tudományos Akadémia hét ízben utasított vissza, hogy tagjai közé emelje. Annak a tudósnak, akinek csak mérhetetlen köszönettel és hálával tartozhatunk azért a csodáért, amelyet az ősi Egyiptom megismerése jelent számunkra.


Mezei Attila - 2004. január 27.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!