Főkép

Serrin Shamandar, a szabadúszó árnyvadász-mágus megmenti New York polgármesterének életét. Ennek örömére a média célpontjává válik. Megismerkedik egy lánnyal, és nem is sejti, hogy kapcsolatuk az ő részéről nem önzetlen – sztorit akar minden áron. Meg is kapja. Serrin pedig elmenekül a városból. Egészen Európáig. Ott aztán megpróbálják elrabolni. Ez több kérdést is felvet benne, de válaszokat senki nem akar (vagy nem tud) adni. Felkeresi évek óta nem látott troll barátját, akit testőrül fogad. Szerez egy szenzációs dekást, aki kicsit kilóg ugyan a tömegből, de nagyon érti a dolgát. Kicsivel később csatlakozik a csapathoz egy fokvárosi utcagyerek, és indulhat a kaland.

Mert ahogy egyre több kérdésre kapnak választ, úgy merül fel még több kérdés, úgy tűnik minden egyre kuszábbnak és rejtélyesebbnek. Nem csak azt lenne jó tudni, hogy ki és miért akarta elrabolni Serrint, hanem azt is, hogy miért gyűjt össze teljesen különböző embereket. És vajon miért nem szívesen öl tündéket? Időnként bevillan a képbe egy tünde hercegnő és egy rejtélyes mágus, akikről egyáltalán nem lehet tudni, mit keresnek ott, mennyiben és miért érinti őket a szintén néha-néha felbukkanó különös, megszállott kutató, aki egyre többször szomjazza áldozatai vérét. Úgy tűnik, mintha terve lassan összeállna. De vajon mi is igazából a célja? És mindezt hogy akarja megvalósítani?

Serrin és társai egyre közelebb kerülnek a megoldáshoz, de a végső leszámolásnál, amikor már minden veszni látszik, megjelenik egy titokzatos szellem, és egy minden eddiginél nagyobb hatalmú varázsló. A szellemnek hála a troll teste „kiizzadja” magából a beültetett fémeket, és végre teljes értékű sámán lehet. Már csak az a kérdés, mihez tud kezdeni újdonsült „szabadságával” (és ebből adódó hatalmával).


A világ szerencsére (vagy sajnos) ismét megmenekül egy időre, hogy kicsivel később valami önjelölt zseni megint megpróbálja elpusztítani, esetleg uralma alá hajtani. De ez már egy másik történet.