e-kultura
 

Keresés

2010. szeptember 3.

Névnapok
Hilda
Csobán, Manszvét, Piusz, Szerafina

E napon született
>> Pietro-Antonio Locatelli zeneszerző (1695)
>> Báró Eötvös József író (1813)
>> Alan Ladd filmszínész (1913)
>> Irene Papas filmszínésznő (1926)
>> Freddie King blues gitáros-énekes (1934)
>> Eduardo Galeano író (1940)
>> Al Jardine (Beach Boys) zenész (1942)
>> Fodor Tamás rendező (1942)
>> George Biondo (Steppenwolf) zenész (1945)
>> Eric Bell (Thin Lizzy) gitáros (1947)
>> Jean-Pierre Jeunet filmrendező (1953)
>> Steve Jones (Sex Pistols) gitáros (1955)
>> Görbe Nóra színésznő (1956)
>> Perry Bamonte (The Cure) zenész (1960)
>> Charlie Sheen filmszínész (1965)
>> Marosi Tamás (Pierrot) zenész (1969)
>> Mike Wengren (Disturbed) dobos (1971)
E napon halt meg
>> Iván Szergejevics Turgenyev író (1883)
>> Lucien-Denis-Gabriel-Alberic Magnard zeneszerző (1914)
>> Lucien-Denis-Gabriel-Alberic Magnard zeneszerző (1914)
>> Ágay Irén színésznő (1950)
>> Ágay Irén színésznő (1950)
>> Heltai Jenő költő és író (1957)
>> Edward Estlin Cummings költő és író (1962)
>> Harry Partch zeneszerző (1974)
>> Viktor P. Nyekraszov író (1987)
>> Frank Capra filmrendező (1991)
>> Szepes Mária író (2007)
Egyéb esemény
>> Megjelenik George Michael második szólólelemeze, a Listen Without Prejudice. (1990)

Feed
RSS201
Atom1

HANG-SZER-SZÁM - Magyar népi hangszerek – A tekerőlant - 2009. február 13. - MÜPA

HANG-SZER-SZÁM - Magyar népi hangszerek – A tekerőlant - 2009. február 13. - MÜPA

2010. február 8.



A Magyar Tekerőzenekar kiváló tekerősökből verbuválódott magyar népzenei együttes, mely hagyományos módon fúvósokkal és énekesekkel egészül ki. 1989-ben alakult Budapesten. Célja a több évszázados múltra visszatekintő hagyományos magyar tekerőmuzsika felkutatása, megőrzése, továbbadása és népszerűsítése. Koncertjeiken a hagyományos dél-alföldi parasztzene mellett megszólalnak a zenekar tagjai által készített feldolgozások, történeti énekek, egyházi népénekek és Európa népeinek tekerős dallamai.
Az együttes vezetője és alapítója Havasréti Pál, a Téka együttes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népezne tanszékének tanára.

A hangszerbemutató hangverseny előtt népi játékok, a végén táncház várja a gyerekeket és a szülőket.

A tekerőlantot a falusi nép között egyszerűen tekerő néven emlegetik. A hangszer „fő részei: teste vagy dobja a benne levő kerékkel, kulcsszekrénye és kottaháza. A tekerőjátékos ülve játszik hangszerén. Játék közben a tekerő nem csúszik le a játékos térdéről, mert szíjjal derekára van övezve. Hangszínével és főleg egy hangon szóló kísérőhúrjának „dudakíséretével” a reccsentő nélkül megszólaló tekerő erősen emlékeztet a dudára. Sajátos tekerőhangzás akkor jön létre, amikor a játékos táncdallamhoz recsegteti a tekerőt. Recsegtetéshez a játékos nem egyenletesen forgatja a hajtót, hanem jobb keze csuklójából történő, alig észrevehető zökkenésekkel a kívánt ritmusforma szerinti hangsúlyokat ad. Kocsmában, lakodalomban, „padkaporos bálon” – rendszerint klarinétossal társulva – játékáért a tekerős pénzt vagy természetbeli juttatást kapott. Lakodalomban természetesen jobban megfizették őket. A klarinéttal társult tekerőnek az alföldi tanyák világában ugyanolyan tekintélye volt, mint a cigánybandának a falvakban. Nagy múltú és nagy elterjedettségű népi hangszerként elsősorban a franciák tekintik magukénak. Írásos emlékekben a tekerőnek Magyarországon a XVI. századtól kezdve van nyoma.” (Sárosi Bálint nyomán)

HANG-SZER-SZÁM - Magyar népi hangszerek – A tekerőlant - 2009. február 13. 11 óra Üvegterem
Havasréti Pál és a Magyar Tekerőzenekar tagjai, valamint
Vaskó Zsolt – fúvósok, Juhász Erika – ének, Magyar József – dob

Forrás: MÜPA

Mezei Attila
© Ekultura.hu