e-kultura
 

Keresés

2010. március 9.

Névnapok
Ranni, Franciska
Ajád, Domán, Domonkos, Gergely, György, Katalin, Metód, Rebeka

E napon született
>> Szerdahelyi József zeneszerző és énekes (1804)
>> Szautner Zsigmond zeneszerző (1844)
>> Lovik Károly író, újságíró (1847)
>> Samuel Barber zeneszerző (1910)
>> Lénárd Sándor író, költő (1910)
>> Mickey Spillane író (1918)
>> Ornette Coleman zenész (1930)
>> Raul Julia filmszínész (1940)
>> John Cale (The Velvet Underground) zenész (1942)
>> Robert Calvert (Hawkwind) énekes (1945)
>> Robin Trower (Procol Harum) gitáros (1945)
>> Zakir Hussain tabla zenész (1951)
>> Bajor Imre színész (1957)
>> Juliette Binoche filmszínésznő (1964)
>> Johnny Kelly (Type O Negative) dobos (1968)
>> Rob Dukes (Exodus) énekes (1968)
>> Johan Edlund (Tiamat) zenész (1971)
E napon halt meg
>> Fusz János zeneszerző (1819)
>> Darvas Szilárd író és humorista (1961)
>> Horváth János irodalomtörténész (1961)
>> Sárdy János színész (1969)
>> Jankovich Ferenc költő, író és műfordító (1971)
>> Charles Bukowski költő (1994)
>> Soproni Ági színésznő (2000)
>> Halász Péter drámaíró és rendező (2006)
>> Brad Delp (Boston) zenész (2007)
Egyéb esemény
>> A Nabucco című Verdi opera ősbemutatója. (1842)
>> A Bánk Bán című Erkel opera ősbemutatója. (1861)
>> A Falstaff című Verdi opera ősbemutatója. (1893)
>> A Szerelmek városa című Marcel Carné film bemutatója. (1945)
>> 1987-ben megjelenik a U2 együttes The Joshua Tree albuma (1987)

Feed
RSS201
Atom1

HANG-SZER-SZÁM - Magyar népi hangszerek – A tekerőlant - 2009. február 13. - MÜPA

HANG-SZER-SZÁM - Magyar népi hangszerek – A tekerőlant - 2009. február 13. - MÜPA

2010. február 8.



A Magyar Tekerőzenekar kiváló tekerősökből verbuválódott magyar népzenei együttes, mely hagyományos módon fúvósokkal és énekesekkel egészül ki. 1989-ben alakult Budapesten. Célja a több évszázados múltra visszatekintő hagyományos magyar tekerőmuzsika felkutatása, megőrzése, továbbadása és népszerűsítése. Koncertjeiken a hagyományos dél-alföldi parasztzene mellett megszólalnak a zenekar tagjai által készített feldolgozások, történeti énekek, egyházi népénekek és Európa népeinek tekerős dallamai.
Az együttes vezetője és alapítója Havasréti Pál, a Téka együttes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népezne tanszékének tanára.

A hangszerbemutató hangverseny előtt népi játékok, a végén táncház várja a gyerekeket és a szülőket.

A tekerőlantot a falusi nép között egyszerűen tekerő néven emlegetik. A hangszer „fő részei: teste vagy dobja a benne levő kerékkel, kulcsszekrénye és kottaháza. A tekerőjátékos ülve játszik hangszerén. Játék közben a tekerő nem csúszik le a játékos térdéről, mert szíjjal derekára van övezve. Hangszínével és főleg egy hangon szóló kísérőhúrjának „dudakíséretével” a reccsentő nélkül megszólaló tekerő erősen emlékeztet a dudára. Sajátos tekerőhangzás akkor jön létre, amikor a játékos táncdallamhoz recsegteti a tekerőt. Recsegtetéshez a játékos nem egyenletesen forgatja a hajtót, hanem jobb keze csuklójából történő, alig észrevehető zökkenésekkel a kívánt ritmusforma szerinti hangsúlyokat ad. Kocsmában, lakodalomban, „padkaporos bálon” – rendszerint klarinétossal társulva – játékáért a tekerős pénzt vagy természetbeli juttatást kapott. Lakodalomban természetesen jobban megfizették őket. A klarinéttal társult tekerőnek az alföldi tanyák világában ugyanolyan tekintélye volt, mint a cigánybandának a falvakban. Nagy múltú és nagy elterjedettségű népi hangszerként elsősorban a franciák tekintik magukénak. Írásos emlékekben a tekerőnek Magyarországon a XVI. századtól kezdve van nyoma.” (Sárosi Bálint nyomán)

HANG-SZER-SZÁM - Magyar népi hangszerek – A tekerőlant - 2009. február 13. 11 óra Üvegterem
Havasréti Pál és a Magyar Tekerőzenekar tagjai, valamint
Vaskó Zsolt – fúvósok, Juhász Erika – ének, Magyar József – dob

Forrás: MÜPA

Mezei Attila
© Ekultura.hu