FőképMesebeli élmények, egy kis misztika, romantikus éjszakai hangulat várja az Álom és zene hangversenysorozat résztvevőit. A valós világtól elforduló 18–19. századi zeneszerzők gyorsan közkedveltté vált éjszakai zenékkel (notturnókkal–noktürnökkel) kényeztették a biedermeier–korai romantika közönségét. A 2009/2010-es Matinékoncerteket nyitó szeptember 27-i programot a Háry János előjátéka nyitja, amelyet Kodály a „Kezdődik a mese” címmel szignált. Majd sorra szólalnak meg a klasszika és romantika legnépszerűbb álomzenéi (Mozart Egy kis éji zenéje, Chopin Esz-dúr Nocturne-je, Schumann Álmodozása), majd ízelítőt kap a közönség a 20. század éjszakai zenéiből Satie Nocturne-je és Bartók Szabadban című ciklusának híres (Az éjszaka zenéje) tétele alapján.
A szóló zongora és a zenekar váltakozó megszólalása után egy romantikus concerto, Grieg a-moll zongoraversenyének lassú tétele következi.

A második rész Berlioz Fantasztikus szimfóniájával foglalkozik: bemutatja a szeretett nőt megjelenítő rögeszmés dallamot (idée fixe) és a hozzá kapcsolódó történetet. A mű programjának álomszerűsége, fantasztikus, már-már szürreális jellege illeszti a darabot műsorba, egyúttal alkalmat kínál a romantikus kifejezésmód plasztikus bemutatására.

A zongoránál az ifjú tehetségből lassan világklasszissá nevelkedett Tóth Péter ül, aki minden körülmények között azt szeretné tolmácsolni, amit – érzése és ismeretei szerint – az adott komponista szándékozhatott egykoron. „Miközben játszom, megpróbálok száz százalékosan az adott műre koncentrálni, és minden erőfeszítésemmel megpróbálom hitelesen előadni azt. Ez nyilván nem sikerülhet. De talán ettől szép. Nem tudom megbeszélni a zeneszerzővel, nem tudom tőle megkérdezni, hogy pontosan mit akart, így képzelte-e, amikor megírta a darabot. Ebben a kotta a nagy segítség.”
A Magyar Telekom Szimfonikus Zenekart vezényli és a műsort vezeti: Kesselyák Gergely.

Forrás: MÜPA