Főkép

Ha gyerekek lennénk, „apa, elkezdődött” felkiáltásokkal rohangálnánk a lakásban fel s alá, komoly felnőttként azonban inkább csendben örvendezünk, hogy végre elkezdődött az idei, 2015-ös Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Szám szerint a huszonkettedik. Ennyit a statisztikáról, a többit meghagyjuk a hivatalos szervezeteknek és a fizetett orgánumoknak. Könyveket szerető emberekként amúgy sem a számok érdekelnek bennünket, hanem a borítók, a címek, a nyomdából frissen kikerült könyvek illata. Van jobb érzés egy ilyen közegben, mint kézbe venni a nyomdából frissen kikerült könyveket, mondjuk a Kossuth Kiadó nemrég megjelent könyves albumát (A könyv története), simogatni, szagolgatni lapozás közben? Biztosan, de hamarjában – az itt és most bűvöletében – kevés dolog tudja felülmúlni. De mielőtt menthetetlenül elvesznénk a könyvek felsorolásában, pár szó a szerdáról.

 

Akárcsak a nagy fesztiválokon (például Sziget), idén az ekultura.hu is nulladik nappal indította a fesztivált, a sors szeszélye folytán ugyanis a hivatalos megnyitó előtti estén részt vettünk egy pódiumbeszélgetésen, ahol két svéd krimiíró (Camilla Grebe és Kristina Ohlsson) nézett szembe az Alcatraz közönségével. Jó hangulatú este volt, ahol Balázs Istvánnak, az Animus Kiadó vezetőjének köszönhetően bizony alaposan elérzékenyültünk, illetve megállapíthattuk, hogy Niclas Trouvé nagykövet úr azon kívül, hogy nagyon megnyerő személyiség, mindkét hölgyet jól ismeri.

 

 

Alap esetben most következne a megnyitó, azonban a svéd krimik után számunkra dán szépirodalommal folytatódott a fesztivál. Csütörtök délelőtt, nem sokkal a fővárosi létre beállított kakasok kései kukorékolása után Iselin C. Hermann írónővel ültünk le beszélgetni, amiből szerintünk egy remek interjú kerekedett. Aki az elmúlt években találkozott vele – ami nem elképzelhetetlen, hiszen már járt pár alkalommal Budapesten –, az biztosan tudja, milyen közvetlen, kedves, életvidám ember, aki nem utolsó sorban remek könyveket ír. A most megjelent Dominó címűt még nem olvastuk végig, de eddig érdekesnek ígérkezik, és az biztos, hogy a legidősebb főszereplő (a kórházból kikerült idős hölgy) a kedvencünk.

 

 

Érthető módon ilyen felvezetés után különösebben nem hozott lázba bennünket a hivatalos megnyitó, a csütörtököt egyébként amolyan szakmai napnak fogjuk fel, amelyen látogató csak elvétve bukkan fel, és azok is főként a hivatalos program legjobb eseményén összpontosultak. Ez idén a díszvendég pódiumbeszélgetése volt – Jonathan Franzent Winkler Nóra kérdezte, és szemlátomást mind a vendég, mind a kérdező, s nem utolsó sorban a teátrum közönsége is jól érezte magát.

 

 

A standok megjelenésében nagy meglepetések nincsenek, a nagyobb kiadók idén is ott vertek tanyát, ahol tavaly, illetve évek óta, ötletesség szintjén talán a Geopen standja emelhető ki, akik a könyvfotel helyett idén egy kaotikus postai csomagfeladót idéztek meg. Nem tudtunk ellenállni a kísértésnek, hogy közelebb lépjünk, de sajnos nem találtunk nekünk címzett pakkot, mint ahogy Nyilas Misi neve sem szerepelt egyik csomagocskán sem.

 

Bár eredetileg csak pár cím szerepelt a listánkon, a tervezetnél jóval több könyvet cipeltünk haza a nap végén (ezek egy része szerepelt a csodavárós listán, szóval nagy meglepetések egyelőre nincsenek). Hallottunk viszont pár izgalmas hírt, amit természetesen gyorsan megosztunk mindenkivel.

- a könyvhétre a Főnix Könyvműhely gondozásában várható egy hazai szerzők által írt steampunk novellaválogatás

- ha minden jól megy, a következő Steven Saylor kötet karácsonyra megjelenik

- a Kossuth Kiadó elkezd kiadni Jack London és Michael Crichton regényeket

- a Mórának hála ősszel újabb Asterix képregényt vehetünk kézbe

- a birodalmi rohamosztagosok új Halálcsillagot építenek – ezt maga Darth Vader nagyúr árulta el nekünk még a Mondoconon, csak eddig nem mertük elmondani

 

A vártnál jobban elfáradtunk, de arcunkon elszánt, gyermeki csodavárással indulunk neki a pénteki napnak, régi és új ismerősök, könyvek, beszélgetések, hivatalos programok bűvöletében. Mindenkinek jó olvasást, és aki teheti, jöjjön ki a Millenárisra, hogy részese legyen az élménynek. Ha szerencséje van, akár velünk is találkozhat.