Főkép

Teltházas Müpa közönség köszöntötte az 1998 óta alkalomszerűen, de igen produktívan együttműködő kvartett formációt, amelynek különlegessége az elektronikus alapú avantgárd funk trió, Medeski, Martin and Woods találkozása a jazz egyik óriásával, John Scofield gitárossal. A koncert apropója az októberben Juice címmel megjelent új albumuk promotálása, amelyről majdnem az összes témát eljátszották.

 

A koncert némileg enerváltan kezdődött, amit jól foglalt össze Scofield, amikor a negyedik téma környékén leült a székére és ásított egyet. De a soron következő balladával nem várt fordulatot vett a dinamikus, erőteljes játékáról híres formáció előadása, mert éppen egy lassú tempó teremtette meg köztük az igazi összhangot ezen az estén. Amikor Scofield még csak szólóban vezeti be a témát, Medeski finoman improvizál orgonáján, és kezdetben bizonytalanok vagyunk, hogy Scofield játszik-e szándékosan koszosan vagy tényleg az orgonából jönnek a hangok, annyira organikusan kapcsolódik össze a két hangszer. Martin és Wood egészen finoman szállnak be, Scofield pedig az este legérzelemdúsabb és legképzeletgazdagabb improvizációjával ajándékoz meg minket.

 

Hirtelen minden beindul és a vadabb témák is jobban szólnak már, kiváltképpen amikor Wood torzított basszusgitár alapú trió témájának periódusaira Scofield csúsztatott periodikával játszik és a disszonancia fergetegében végre nemcsak a blues logikája mentén, hanem teljesen kötetlenül improvizál. Nagyszerű gitáros, még mindig nagyszerű formában.

 

Az este csúcspontja a szándékosan a befejezésre hagyott Doors feldolgozás, amely mind a korongon, mind pedig élőben minden kétséget kizáróan a legütősebb darab, a „Light My Fire”. Medeski zongorán vezeti be mind az intro, mind pedig a dallam részt, Scofield ennél húzósabban nem is játszhatna, egy klubban már a tánc lángjaiban égne a közönség. Medeski talán legsikerültebb improvizációját hallhatjuk, amikor átül az orgonához, amely teljes mértékben megidézi a Doors hangulatát. Nem győzzük ismét azt gondolni az album verzió után, hogy nagyobb katarzishoz vezetne a téma utáni gitár-, majd orgonaszóló sorrend, de élőben is éppen a fordítottját halljuk. Mindazonáltal az outro őrülete kárpótol minket mindenért, hogy ezután a ráadásban már csak a feltüzelt hangulatunkat oltsák egy balladával, amely arra pont jó, hogy elhagyjuk a termet és kellemes érzésekkel távozzunk.

 

Előadók:

John Medeski – billentyűs hangszerek

John Scofield – gitár

Billy Martin – dob

Chris Wood – basszusgitár