Főkép

„Ebben a dalban van négy akkord,

Ebben a dalban van két gitár,

Ebben a dalban van egypár barát,

És egy kicsit benne vagyok én.”

 

Sok mindent megfogalmaz az „Egészen egyszerű dal” utolsó négy sora. Kézenfekvő lett volna, hogy ha már a barátosdi köré szerveződik az egész lemez, illetve az azt bemutató koncert, akkor valahol az elején hangozzon el a nóta, de nem, Zorán egy remek húzással csaknem a végére, egészen pontosan az utolsó előtti helyre tette, mintegy összefoglalva mindent, ami előtte volt, és megalapozva az utána következő finálét. Viszont a rendező elv, a barátság, a közös munka mindvégig jelen van, akkor is, ha éppen nem duettet hallunk. Mert Zorán dalaiban ez is benne van.

 

Őszinte leszek, nem hallottam a tavaly megjelent lemezt, így kicsit felkészületlenül álltam neki a DVD megtekintésének. Nem tudtam, mire számítsak, de abban biztos voltam, hogy óriási élmény lesz. Meg monstre program is, hiszen a játékidő 2 óra 19 perc. Persze jó társaságban repül az idő. Az elhangzó dalok listáját nézegetve feltűnt, hogy vannak régi, jól ismertek, amiket lemezen számtalanszor hallottam már, sőt, élőben is volt szerencsém hozzájuk, és persze ott vannak az újak, amiket – szégyen ide vagy oda – még soha nem hallottam. Túl sok további ábrándozásra vagy gondolkodásra viszont már nem volt időm, felcsendült ugyanis az „Édes évek”, én meg elhelyezkedtem és átadtam magam az élménynek.

 

Zoránról tudni kell, hogy nála minden koncert más, szinte soha nem lehet ugyanúgy hallani a dalokat, ahogy korábban. Pedig ennyi év rutinnal a háta mögött már megtehetné, hogy ismétli önmagát, de nem, ő mindig variál egy kicsit, ettől minden alkalommal új élményt ad a hallgatóságnak, és persze ő is mindig új élményekkel gazdagodik, hiszen koncertjein ugyan nem tombol a közönség, mégis szervesen együtt vannak az előadóval, a koncert idejére szinte szimbiózisba kerülnek egymással. A DVD anyaga alapján nekem úgy tűnik, a mostani, tizenegyedik nagykoncert sem volt kivétel. El tudom képzelni, milyen lehetett élőben az, ami ennyire intenzíven képes átjönni még a technika hideg-rideg szűrőjén keresztül is.

 

Tetszik, hogy minden dal sokkal üdébben, erőteljesebben, dinamikusabban szólal meg, mint ahogy a lemezeken általában, illetve ahogy ismerem őket. Nem tudom, kinek köszönhető mindez, de most és itt annyira tetszenek ezek a verziók, hogy szinte már fájnak az eredeti CD-ken szereplő formájukban, merthogy a koncert után azokat is meghallgattam, pedig azok sem piskóták. Mindenkit megkímélek a további lelkesedéstől, meg a dalok részletes elemzésétől, ez úgyis annyira szubjektív dolog, de nem bírom ki, hogy ne ejtsek pár szót a duettekről, hiszen mégiscsak azok alkotják a koncert és ezzel együtt az este fénypontját is.

 

Az elsőben (Eső előtt, eső után) Gerendás Péter lép a színpadra, akit én személy szerint nem különösebben kedvelek, még ha el is ismerem az érdemeit. Ez a produkciója sem változtatta meg a véleményemet, ellenben még jobban szeretem Zorán előadásmódját. Ugye senki nem lepődik meg, hogy a meghívott vendégek között van Kern András is, hiszen a „Hé, ’67” el sem képzelhető nélküle. Remek produkciót kapunk a két művésztől, le a kalappal mindkettejük előtt. A két pasi után viszont kellemes változatosságot jelentett Tompos Kátya megjelenése, aki az „Esküvő” című dalban mutatja meg tehetségét. Soha nem hallottam még őket korábban együtt, de remélem, hogy lesz még alkalmam. Legalább ennyire tetszett a Váczi Eszterrel elkövetett együttműködés, őszintén szólva a hideg futkosott a hátamon a gyönyörűségtől, míg őket hallgattam.

 

Nem érhetett véget az este Bródy János színpadra lépése nélkül, ráadásul zokon is vettem volna, ha nem abban a dalban (Ne várd a májust) szerepelnek közösen, amit el sem tudok képzelni máshogy. Volt viszont valami, amire már nagyon régóta vártam, és most meg is kaptam: együtt láttam színpadon Zoránt és feleségét, Hegyi Barbarát, akivel tudomásom szerint most először léptek fel közönség előtt. Nekem úgy tűnt, Barbara egy kicsit ideges volt, de persze az is lehet, hogy csak én képzeltem így, ám ez mit sem von le a duett értékéből. Számomra az este második óriási élménye a Bíró Eszter közreműködésével előadott „Mit akar az eső”, amit kénytelen voltam újra és újra meghallgatni, mert nem tudtam betelni vele. Eszter lénye valami hihetetlen kisugárzással rendelkezik, az ember gyereke nem tudja levenni róla a szemét.

 

Ha nem lett volna több duett, én már akkor is boldog lettem volna, de hátra volt még Rúzsa Magdi az „Ederlezi”-vel, Dusán és Presser a „Harminc”-cal, majd Presser az „Úgy volt”-tal, sőt, számítottam rá, hogy a fináléhoz közeledve is érnek még meglepetések, bár ilyen felfokozott hangulatban nehéz volt türelmesnek maradni. Mondjuk a dalok segítettek ebben.

 

Eddig csupán az énekesekről beszéltünk, de ez az este mit sem ért volna a zenészek nélkül, akik bizony szintén szép számmal képviseltették magukat – a megszokott zenésztársak mellett mások is játszottak különböző dalokban. Határozottan szimpatikus volt, hogy Zorán többször is teret engedett nekik, hagyta, hogy megmutassák, mire képesek. Nem emlékszem, hogy Zorán koncerten valaha láttam volna egyszerre ennyi embert a színpadon – zenészeket és énekeseket is együttvéve, de azt tudom, hogy szívesen látnék még hasonló megmozdulásokat.

 

Mindent összevetve ez egy hihetetlenül jó koncert volt, ami lemezbemutató helyett szinte életműkoncert lett. Arra azért kíváncsi lennék, hogy a Majd egyszer és az 1997 című lemezek miért kerültek büntibe, ezekről ugyanis egyetlen dal sem hangzott el. Talán majd egyszer megtudom. Addig viszont itt van nekem ez a remek válogatás, amit egészen biztosan sokszor meg fogok még nézni, legfőképpen, amikor szomorú vagyok, és egy kis vérátömlesztésre van szükségem, mert arra is tökéletes. Aki nem hiszi, járjon utána!

 

A lemezen elhangzó számok listája:

1/a. Édes évek

1/b. Kócos ördögök

2. Az élet dolgai

3. Kabátdal

4. A színfalak mögött

5. Így is jó

6. Mondd, hogy mindig így lesz majd

7. Eső előtt, eső után - duett Gerendás Péterrel

8. Hé, ’67 - duett Kern Andrással

9. Kék asszony

10. Nem kell mindig

11. Esküvő - duett Tompos Kátyával

12. Míg a szív lejár - duett Váczi Eszterrel

13. Maskarák

14. Ne várd a májust - duett Bródy Jánossal

15. Játssz még - duett Hegyi Barbarával

16. Csak a szerelem

17. Mit akar az eső - duett Bíró Eszterrel

18. Hiába vársz

19. Ederlezi - duett Rúzsa Magdival

20. Valaki mondja meg

21. A szerelemnek múlnia kell

22. Harminc - tercett Dusánnal és Presserrel

23. Úgy volt - duett Presser Gáborral

24. Sohase higgyetek a szemeteknek

25. Kell ott fenn egy ország

26. Üres bölcsőt ringat a Hold fénye

27. Boldog idő

28. Mi kéne még?

29. Apám hitte

30. Egészen egyszerű dal

31. Kóló

 

Diszkográfia:

Metro együttessel

Metro (1969)

Egy este a Metro klubban… (1970)

Metro koncert (1992)

A Metro együttes összes felvétele (1992)

Gyémánt és arany (2000)

 

Szólóénekesként

Zorán (1977)

Zorán II. (1978)

Zorán III. (1979)

Tizenegy dal (1982)

Édes évek (1985) – Metro-feldolgozások

Szép holnap (1987)

Zorán (1987) – VHS felvétel

Zorán 1977–1990 (1990)

Az élet dolgai (1991)

Az elmúlt 30 év… (1993) – koncertlemez

Az elmúlt 30 év… (1993) – VHS felvétel

Kell ott fenn egy ország (1994) – maxi kislemez

Majd egyszer (1995)

Zorán-koncert (1996) – koncertlemez

1997 (1997)

Hozzám tartozol (1998) – válogatáslemez egy új felvétellel

Az ablak mellett (1999)

Így alakult (2001)

Zorán (2002)

Zorán/Ritkaságok (2003)

Zorán-koncert – Budapest Sportaréna 2003 (2003) – koncertlemez

Zorán-koncert – Budapest Sportaréna 2003 (2003) – DVD

A körben (2004) – maxi kislemez

Koncert a Budapest Sportarénában 2005 (2005) – DVD

Közös szavakból (2006)

Közös szavakból koncert – Sportaréna (2007) – koncertlemez

Közös szavakból koncert – Sportaréna 2007 (2007) – DVD

A dalok és mi (koncert) – Művészetek Palotája 2008 (2008) – DVD

Zorán – 34 dal (2009)

Zorán antológia 74>79 – (2010) DVD

Körtánc – Kóló (2011)

Aréna 2011 (2012)

Egypár barát (2013) – duettalbum

Egypár barát – Aréna 2014 (DVD)