Hadak útján (film)

Eredeti cím: War Horse

Színes, feliratos amerikai-indiai filmdráma

Hossz: 146 perc

Forgatókönyvíró: Lee Hall, Richard Curtis

Operatőr: Janusz Kaminski

Producer: Kathleen Kennedy, Steven Spielberg

Rendező: Steven Spielberg

 

Steven Spielberg neve egyet jelent az olyan, lassan klasszikusnak számító produkciókkal, mint a Ryan közlegény megmentése, az E. T. – a földönkívüli, a Jurassic Park vagy éppen az Indiana Jones filmsorozat. Legújabb alkotása talán nem lesz olyan híres és széles körben tisztelt, mint a korábban említettek, ám egy olyan műfajt elevenít fel, mely a modern korban – talán teljesen jogosan – a háttérbe szorult. Ez pedig a filmeposz, amely a fiatalabb korosztály számára mesél sokszor hatásvadász és már zavaróan giccses eszközökkel az életben igazán fontos erényekről, a bátorságról és a kitartásról, melyekkel még a legmostohább körülmények között is túl lehet élni – a Hadak útján esetében mindezt egy ló nézőpontjából láthatjuk viszont.

 

Albert, a fiatal farmerfiú legnagyobb vágya teljesül, amikor apja egy nap hazahoz egy csodálatos paripát, akit Joey-nak keresztel el. Együtt nő fel vele, barátokká válnak, s együtt leküzdik a legnagyobb kihívásokat is – amelyek egy angol tanyán előfordulhatnak. Azonban a körülmények úgy hozzák, hogy Joey-nak a hadsereg szolgálatába kell állnia, s egy tiszt hátasaként részt vesz az I. világháború kibontakozó forgatagában. Mind a brit, mind a német oldal katonáit szolgálja tehetsége szerint, s még egy fiatal francia lány barátságát is elnyeri, de valójában csak gazdáját szeretné újra látni. Útnak indul a káoszba fordult Európa küzdelmein át, hogy újra rátaláljon Albertre, aki időközben szintén a impozáns csataló keresésére indult.

 

A Michael Morpurgo regényének alapján készült alkotás gyakorlatilag iskolapéldája a hatásvadász filmeposznak, ugyanis telítve van olyan szentimentalizmussal és manipulatív megoldásokkal, amelyek a közönség egy részét heves hányingerre késztetik, míg a másik (fiatalabb) része döbbenten ül az érzelemdús képsorok láttán. Spielberg meséje bővelkedik a gátlástalan giccsben, minden egyes jelenetében a nézőre erőlteti, hogy mit is kellene abban a pillanatban éreznie, de minden tolakodás ellenére a kitartásról és a küzdés fontosságáról szőtt naiv mondanivalója eléri célját, s kellő idő után valóban élvezetes, szinte már szórakoztatóan kalandos lesz Joey élettörténete.

 

Minden visszafogottságtól mentes jelenetek tárulnak szemünk elé, feledhetetlen pillanatokat szeretnének felvonultatni, s ugyan ezek többségét csak hatásvadász módon sikerül elérni, az eposzi hosszúságú játékidő alatt azért előkerülnek olyan mozzanatok is, amelyekre később is szívesen emlékezünk vissza. Mégis, az egészen valóságosnak tűnő alapokra építkező forgatókönyvbe folyton belekúsznak irreális elemek, amelyek hamar kizökkentik a filmet a természetes ritmusából, amit egyébként is nehezen tud fenntartani. A karakterek is megmaradnak az idejemúlt hangulatban, mindannyian lecsupaszítva akarnak elénk tárni egy-egy tulajdonságot, de kevés bennük az eredetiség ahhoz, hogy igazán kedvelhetővé váljanak – valahol furcsának tartom, hogy a legszerethetőbb figurák mindannyian állatok.

 

A rendező most is két olyan kollégájával dolgozott, akik ismerik már annyira a neves alkotót, hogy tökéletesen kiszolgálják ízlését. John Williams Oscar-jelölt zenéje kitűnően játszik az emberi érzésekkel, míg Janusz Kaminski operatőri munkája annyira a giccs felé hajlik, hogy az utolsó jelenetet szinte lehetetlen nevetés nélkül végignézni. A színészeknek nem volt komoly feladatuk, hiszen minden előadható érzelmet más hatás is támogat, bár ettől függetlenül érdemes kiemelni a gyakorlatilag ismeretlen Jeremy Irvine-t, a mostanság sokat foglalkoztatott Benedict Cumberbatch-t, valamint a már komolyabb rutinnal rendelkező David Thewlist és Peter Mullant.

 

Bevallom őszintén, egyáltalán nem bánom, hogy kevés filmeposz készül mostanság, ugyanis célközönségét tekintve nagyon kevesen tudják igazán élvezni, így nekem sem sikerült igazán átereznem a paripa viszontagságokkal és fájdalommal teli drámáját. Komoly témája miatt nem ajánlott nagyon fiatalok számára, talmi eszközeitől az idősebbek háta fog borsózni, így a tizenéveseken kívül talán csak az örök mesék szerelmeseinek nyújthat igazi kikapcsolódást – nekik viszont érdemes megtekinteni, hiszen egy klasszikus történetet láthatnak, melyet úgy ad elő Spielberg, hogy még azoknak is megdobban néha a szíve, akik máskor irtóznak a hasonló filmektől.
 

Eddig a szerző alábbi műveiről írtunk:
Párbaj (film)
Világok harca (DVD)
A. I. - Mesterséges értelem (DVD)
Tintin kalandjai (film)