Főkép

Film az ártatlanság elvesztéséről egy cseppet sem ártatlan korban. Egy fiatal lány felnőtté válásának története - feketén-fehéren elmesélve.

 

Bunuel Viridiánája beavatás előtt álló apáca, akit nagybátya halála előtt utoljára látni kíván. A lány nyugodt életét azonban a Don Jaime-nél tett látogatás fenekestül fordítja fel. Mivel a férfi szép szóval nem éri el, hogy a lány feleségül menjen hozzá, és így vele maradjon, öngyilkosságával köti unokahúgát örökre a birtokhoz. Viridiana nem tér többé vissza a zárdába, szegényotthont hoz létre az örökölt családi házban. Kísérlete, és az azt megelőző események hatására válik a vallásos, önsanyargató, puritán életmódot élő ifjúlányból érett, sorsát elfogadó, talán kissé megalkuvó nővé.

 

A Viridinia csodálatosan megkomponált Bunuel film. Mesterien ötvözi a zenét (Händel Messiása és Mozart Requiemje), az expresszionista képhatású felvételeket (a vetkőző Viridiana, és a háttérben zongorázgató nagybácsi egysége, az erőszakot megkísérlő Don Jaime és Ramona szolgáló kislány leselkedése), és az egyes visszatérő motívumokat (a gyermeki játékszerből gyilkos eszközé váló ugrókötél, a vallási meggyőződést megtestesítő, majdan elégő töviskoszorú).

 

Bunuel némi szarkazmussal kezeli a Madonna szépségű lány naiv, már-már vakbuzgó vallási odaadását, és rajta keresztül szinte hadat üzen a keresztény eszméknek. Teszi mindezt egy olyan korban, amelyben a gyarmatok mindennapjait öncélúan egyengető misszionárius mozgalom a végét járja.

 

Mindazonáltal, ellenpontozásul megjelenik a velejéig romlott világ. Bunuel megoldhatatlan feladat elé állítja főhősünket. A társadalom olyan torzult személyiségű képviselőivel szembesíti, akik nem várnak igazi segítséget a külvilágtól, hanem lehetőséget kívánnak kapni, hogy a bennük megbúvó sérelmeket másokon torolhassák meg, indulataikat agresszióba, hedonizmusba fojtsák. Viridiana jobbító szándéka ennek következtében éppen a visszájára fordul át, nem az építkezés, hanem a rombolás alappilléreként szolgál.

 

A sokak által vallásellenesnek bélyegzett film ily módon számomra sokkal inkább a társadalom minden rétegét megcélzó kritikai mű, mintsem az egyházat eretnek módon gyalázó alkotás. A keresztény vallást, véleményem szerint csak, mint a társadalmi élet realitásától elrugaszkodott eszmerendszert éri támadás.

 

És, hogy mi lesz Viridiana sorsa egy ilyen mértékű csalódássorozat után? Ezt az utolsó képkocka csak sejtetni engedi...