e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 17.

Névnapok
Paszkál
Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók

E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866)
>> Kern Aurél zeneszerző (1871)
>> Henri Barbusse író (1873)
>> Alfonso Reyes író (1889)
>> Hincz Gyula festő és grafikus (1904)
>> Jean Gabin filmszínész (1904)
>> Dsida Jenő költő (1907)
>> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911)
>> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918)
>> Peter Mennin zeneszerző (1923)
>> Dennis Potter drámaíró (1935)
>> Dennis Hopper filmszínész (1936)
>> Haumann Péter színész (1941)
>> Kóbor János (Omega) énekes (1943)
>> Fodor Ákos költő és műfordító (1945)
>> Bill Bruford (Yes) zenész (1949)
>> Bill Paxton filmszínész (1955)
>> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957)
>> Paul Di'Anno rockénekes (1958)
>> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961)
>> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965)
>> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970)
>> Pék Zoltán fordító (1971)
>> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510)
>> Louis Brassin zeneszerző (1884)
>> Szini Gyula újságíró (1932)
>> Paul Dukas zeneszerző (1935)
>> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949)
>> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890)
>> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973)
>> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980)

Feed
RSS201
Atom1

303 magyar regény amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz

303 magyar regény amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz

2010. március 6.


Sorozat: ...mielőtt meghalsz
Kiadó: Gabo Könyvkiadó
Kiadás éve: 2009
Kategória: egyéb
Oldalszám: 336
Ára: 6490 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu
 
Újabb lista, ezúttal a magyar regényekről. A szerkesztők összeválogatták az utóbbi kétszázötven év meghatározó címeit, mentve a feledés homályától az arra érdemeseket.
 
Meglátásom szerint korrekt munkát végeztek, egyrészt mivel rögtön kezdéskor meghatározták, mit tartanak regények és mit nem. Az előszóból kiderül, miért nem foglalkoztak eposzokkal és novellagyűjteményekkel, s miért hiányoznak a külföldön élő, magyar származású, de nem magyar nyelven író szerzők (szerintem ez helyes döntés volt).
 
A kötetben megjelenés szerinti időrendben sorjáznak egymás után napjaink szépirodalmi sikerkönyvei, no meg a kötelezők és az elfeledettek - az utolsó tárgyalt év 2008, az első pedig 1762. Ami a kettő között van az nem csupán a regény hazai fejlődésének története, hanem a közízlés és egyúttal nyelvünk változásának krónikája is.
 
Azon egy pillanatig sem csodálkoztam, hogy Jósika Miklós Abafija szerepel a listán, hiszen valóban meghatározó állomása volt a reformkori könyvkiadásnak, kis túlzással itt kezdődik a magyar történelmi regény – külön érdekesség, hogy nem is olyan régen (2007) jelent meg új kiadása.
 
A kikerülhetetlen írók közül Jókai Mórt emelném ki, hiszen öt könyve jutott be (szerkesztői elv nyomán egy szerzőnél ez a maximum, s ezt a darabszámot rajta kívül – ha jól számoltam – csak Mikszáth Kálmánnak sikerült elérnie), amik szerintem is az életmű legjobb darabjai.
 
Meglepő módon a szórakoztató műfaj képviselői is bejutottak (igaz, jóval csekélyebb számban), bár érdekes módon Rejtő Jenőnek a legkomorabb műve, a Csontbrigád került fel a listára.

Ugyancsak megérdemelt Rideg Sándor beválogatása, hiszen az Indul a bakerház felejthetetlen szállóigéi a mai napig használatosak, miközben ennél kiábrándítóbb képet kevesen festettek a Horthy korszak tanyáiról, parasztjairól.
Még jó, hogy mindezt feledtetik Regős Bendegúz mulatságos tettei és az általa megismert felnőttek lököttségei.
 
Aztán ott vannak a manapság kicsit elfeledett zsenik, mint például Tersányszky J. Jenő, vagy Heltai Jenő. De az is jellemző adat, hogy mennyire kevés hölgy neve szerepel az írók között, miként a mesekönyvek megszámolásához is elegendő az egyik kezem.
 
Maguk a szócikkek szólnak egy kicsit az adott íróról, egy kicsit a tárgyalt regényről, annak helyéről, fontosságáról irodalmunkban – vagyis ahogy a bevezetőben említettem, kimondottan korrekt munka.
Ráadásul a szöveghez méltó illusztrációkat válogattak össze: írók fotói, első kiadások borítói sorjáznak egymás után.
 
Nem tudom, mennyire lesz sikeres ez a kiadvány, de úgy vélem, nem ártana mellé kiadni a 303 magyar novella vagy a 303 magyar vers gyűjteményt is – azokra legalább ekkora szükség lenne.

Galgóczi Tamás
© Ekultura.hu