Bill Watterson: Bosszú, édes bosszú

Sorozat: Kázmér és Huba Gyűjtemény
Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely
Kiadás éve: 2009
Fordító(k): Nikowitz Nóra
Kategória: képregény / manga
Eredeti cím: The Revenge of the Baby-Sat - A Calvin and Hobbes Collection
Oldalszám: 127
Ára: 1950 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu

Azok kedvéért, akiket elrabolt a gonosz Zokkok ura, vagy egy T-rex gyomrában töltötték az elmúlt pár évet, felvázolnám kikről is szól ez a mókás képregény: Kázmér egy 6 éves kisfiú, akit az átlagosnál élénkebb fantáziával áldott meg Bill Watterson, az alkotó, Huba pedig egy játéktigris, Kázmérka legjobb barátja, aki igenis élőnek tűnik a kisfiú szemében

A recept innentől egészen egyszerűnek tűnik: adott a két főhős, és többnyire velük szemben a szülők, az iskola, a bébicsősz, Rozi, az osztálytárs kislány.

Hova is lehetne a legkönnyebben bújni a nevelés és olykor-olykor a felelősség, illetve a baj elől, ha nem a képzelet izgalmasabbnál izgalmasabb világába?

Persze ez inkább olaj a tűzre, mint megoldás a problémákra, de ezekből alaphelyzetekből fakad Watteson zseniális humora, ami annyira jól jellemzi a Kázmér és Huba képsorokat.
És ez az a titkos összetevő vagy fűszer, amely egyedivé és különlegessé teszi a képregények sorában.

A humoron túl a gyerek száján keresztül több bölcsességet és problémát is felvet az író-rajzoló, bár  azt azért biztosan nem akarná, hogy túl komolyan vegyük.

Mégis elülteti a fülünkben a bogarat, hogy hogyan gondolkodjunk például a környezetszennyezésről, vagy az emberek agynélküli fogyasztóvá válásáról.
Ez egy gyermek szájából, tisztábbnak és őszintébbnek hangzik, még ha csak képregény-figura is az a gyerek.

Bill Watterson mesterien ábrázolja a gyermeki jellem tipikus vonásait, viselt dolgait olyannyira, hogy mindannyiunkat emlékeztethet Kázmér valakire, ha másra nem, hát magunkra.

A cím akár lehetne az előző kötet címe is, vagy épp fordítva: a Marslakók és más furcsaságok lehetne ennek a kötetnek is a frontoldalán, különösebben nem meghatározó, nem épülnek erre, mint téma szerinti gerincre a gyűjtemény képsorai.
Ettől marad olyan könnyű szerkezetű, élvezhető és szórakoztató a történet.

Sajnos még mindig nincs havonta megjelenő, önálló Kázmér és Huba magazin, csak más képregények oldalain osztozik, illetve napilapok végén olvashatunk hosszabb-rövidebb képsorokat.
Ezt némiképp azért pótolják a gyűjtemények, mint ez a mostani kötet is, amely már az ötödik a sorban.

Most (is) beérjük egy darabig ezzel a gyűjteménnyel, aztán ki tudja, hátha egyszer lesz saját havi magazinja. Addig is a zöld dobozból mojolhatunk magunknak naponta egy-egy képsort.

Stavniczki Emese