e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 17.

Névnapok
Paszkál
Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók

E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866)
>> Kern Aurél zeneszerző (1871)
>> Henri Barbusse író (1873)
>> Alfonso Reyes író (1889)
>> Hincz Gyula festő és grafikus (1904)
>> Jean Gabin filmszínész (1904)
>> Dsida Jenő költő (1907)
>> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911)
>> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918)
>> Peter Mennin zeneszerző (1923)
>> Dennis Potter drámaíró (1935)
>> Dennis Hopper filmszínész (1936)
>> Haumann Péter színész (1941)
>> Kóbor János (Omega) énekes (1943)
>> Fodor Ákos költő és műfordító (1945)
>> Bill Bruford (Yes) zenész (1949)
>> Bill Paxton filmszínész (1955)
>> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957)
>> Paul Di'Anno rockénekes (1958)
>> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961)
>> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965)
>> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970)
>> Pék Zoltán fordító (1971)
>> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510)
>> Louis Brassin zeneszerző (1884)
>> Szini Gyula újságíró (1932)
>> Paul Dukas zeneszerző (1935)
>> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949)
>> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890)
>> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973)
>> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980)

Feed
RSS201
Atom1

Dan Brown: Angyalok és démonok

Dan Brown: Angyalok és démonok

2010. január 23.


Kiadó: Gabo Könyvkiadó
Kiadás éve: 2003, 2009
Fordító(k): Bori Erzsébet
Kategória: akció / kaland, krimi / thriller
Eredeti cím: Angels & Demons
Oldalszám: 676
Ára: 3490 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu


Csodák márpedig vannak. Ezen állítás igazát nem csupán az olvasó tapasztalja meg ebben a misztikus elemekkel átszőtt krimiben, hanem a szereplők is, amikor egy svájci tudományos intézet pincéjében sikerül megismételni a teremtés pillanatát.

Egészen pontosan: a világ legmodernebb részecskegyorsítójában puszta energiából anyagot állítanak elő, sőt, a természet egyensúlyra törekvő rendjének megfelelően rögtön ennek ellentéte is létrejön.
Éppen ez a nem várt melléktermék, az antianyag szolgál bizonyítékul Leonardo Vetra fizikus számára, hogy elmélete helyes: Isten valóban létezik.

A felfedezés minden tekintetben roppant horderejű, hiszen az antianyagban lévő energia teljes mértékben felszabadítható, s így képes hosszú távon megoldani az emberiség energiagondjait.
Ráadásul nem marad utána veszélyes hulladék vagy káros sugárzás. De talán még ennél is fontosabb a dolog vallásos vonzata.

Miután pár nappal később meggyilkolják a felfedezőt, és a „hétpecsétes” laborból ellopják az előállított antianyag egy részét, belép a képbe Robert Langdon, a Harvard vallási szimbólumokkal és kapcsolódó jelképekkel foglalkozó professzora, aki első hallásra nem is érti, mi köze lehet egy elemirészecske-fizikushoz.

Amikor azonban megpillantja a holttestről készült képet, amelyen egy évszázadok óta rejtező szervezet, az Illuminátusok jele található, elkapja a vadászszenvedély. Lelkesedését még az sem tudja lelohasztani, hogy segéderőként mellé helyezik a meggyilkolt tudós lányát, Vittoriát. Sőt...

Ha figyelembe vesszük a regény alkotóelemeit, nevezetesen az ősrégi, titkos testvériséget (amitől kicsit intellektuális színezetet kap az egész); a pusztító erejű új fegyvert (ami annyira jellemző korunk emberére); az elképesztő célpontot (nem szabad kispályázni, rögtön a katolikus egyház fellegvárát kell fenyegetni); az emberek esendőségét (érzelmeik és elveik olykor szélsőséges cselekedetekre sarkallják őket), és ezt az egészen összerázzuk, máris megkapjuk azt a pergő ritmusú akcióregényt, ami valószínűleg nem véletlenül vezette hosszú ideig az amerikai sikerlistákat.

Kapcsolódó írás:
Simon Cox: Angyalok és démonok titkai

Galgóczi Móni
© Ekultura.hu