Főkép

Csodálatos korong kerekedett Julia Lezhneva és a Giovanni Antonini által vezényelt Il Giardino Armonico együttműködéséből: egy jelzőkkel alig jellemezhető angyali hang találkozik a mindig olyannyira feszes tempókat kergető, roppant dinamikában rejlő lehetőségekkel operáló Giovanni Antonini felfogásával. A látszólag nehezen összeegyeztethető végletek változatos egyensúlyba kerülnek egymással: Vivaldi nem is lehetne ennyire ártatlanul tüzes, az isteni harag igazságát elfogadó lélek szenvedélyét senki sem énekelhetné meg ennél érzelemgazdagabban („In furore iustissimae irae”, RV 626), hogy a motetta végén felhangzó „Alleluia” a teljes felszabadulás extatikus örömét visszhangozza.

 

A korokon átívelő motetta gyűjtemények közös pontja, hogy a vallásos tárgyú szövegek mindegyike az Úr dicséretével végződik, mégis, a korok és zeneszerzőik dallamai szerint egészen más utakat bejárva jut el Lezhneva ezen dicshimnuszokhoz. A fiatalságából fakadó hajlékonysága mindegyik esetben tökéletesen hitelessé teszi átszellemültségét, és ha Vivaldi második áriájánál templomban érezzük magunkat, akkor Handel muzsikájával Lezhneva hangja katedrálist épít körénk, amelyből nem szívesen távozunk. Az „O Nox Dulcis, Quies Serena” talán minden túlzás nélkül Handel egyik legkiválóbb muzsikája, és a minden hang tisztán hallása érdekében visszatartott lélegzetünket csak a következő ária képes valamelyest megindítani.

 

 

Nicola Porporával (1686-1768) ismét visszatérünk az olasz barokkhoz és Vivaldi egy fiatalabb kortársának művében hallani véljük a kor szellemének újításait, a díszekben fulladozó recitativókat, a formát tovább és tovább szövő ékeket, hogy amikor megérkezünk Mozarthoz, a hangszerek hangszíne is egészen másként csillogjon. Persze az „Exsultate, Jubilate” szavai is az áldott, himnikus örömre szólítanak, mégis, miért érezzük Mozart muzsikáját közelebbinek és természetesebbnek Porporával szemben?

 

Antonini és Lezhneva egymásra találása a lehető legjobb, ami az Il Giardino Armonico történetében bekövetkezhetett, az album teljesen logikusan látszik következni eddigi munkájukból, egészen egyedülálló együttműködés.

 

 

Előadók:

Julia Lezhneva – szoprán

Giovanni Antonini – karmester

Il Giardino Armonico

 

A lemezen elhangzó szerzemények listája:

Antonio Vivaldi 1678-1741

1-4. In Furore Iustissimae Irae        

 

George Frideric Handel 1685-1759

5-10. Saeviat Tellus Inter Rigores

 

Nicola Popora 1666-1768

11-14. In Caelo Stelle Clare

 

Wolfgang Amadeus Mozart 1756-1791

15-18. Exsultate, Jubilate