FőképMinden kornak, minden nemzedéknek szüksége van példaképekre, akik valójában nem újítók, hanem a hagyományok továbbörökítői, legfeljebb a forma és a mód változik.

A 21. század első évtizedének (lassan évtizedeinek) fiatal generációjára nehezen hatnának elsőre Horowitz és Toscanini gyakran recsegő, vaskos hangzású mono felvételei, az a néhány fekete-fehér fénykép vagy filmfelvétel, ami róluk megmaradt.
Nekik állandó, globális jelenlét kell; az információnak frissnek, változatosnak és színesnek kell lennie. Így válhatott a mai kamaszok és ifjak kedvencévé a Lang Lang nevű, még csupán 28 esztendős kínai fiú, akinek fellépését a pekingi olimpián ötmilliárd néző láthatta világszerte, emellett rendszeresen frissíti Twitter és Facebook oldalát.  
E minden gesztusában felszabadult és fiatalos, korosztályát és a nála ifjabbakat is ténylegesen megszólítani képes zongoravirtuóz első Sonynál készült felvételét a legendás bécsi Musikvereinban rögzítették.
Különösen a mozgóképeken látszik a különleges, ám egyáltalán nem diszharmonikus ellentét a már-már túlmozgásos gézengúznak tűnő előadó és az aranyozott, patinás előadóterem között. És ugyanezeken a képsorokon mutatkozik meg, micsoda átéléssel, micsoda mélyről feltörő érzelmekkel játszik a philadelphiai Curtis Institute egykori növendéke.
 
A műsor első felét két klasszikus darab adja Beethoventől: a még Haydn hatását mutató, korai C-dúr szonáta, no meg a minden magára valamit is adó zongoraművész által repertoáron tartott és legalább egyszer rögzített „Appassionata”, melyben az 5. szimfóniával való rokonságot hangsúlyozza ki Lang Lang.
A második részt a spanyol zenei nyelvet a francia impresszionizmus dialektusával keverve beszélő Albéniz Iberiájával indítja, és ezt Prokofjev egyik vad és elkeseredett háborús zongoraszonátája követi, hogy a zongorát valóban éneklő hangszerré varázsló Chopin néhány rövid művével záruljon a koncert.
 
Lang Lang előadásmódját a már említett fiatalosságon kívül a rendkívüli dinamikai kontrasztok és erőteljes fortissimók jellemzik.
Az olcsó harsányságtól mentes, mégis egyértelmű erő talán nem mindenki számára összeegyeztethető a klasszikusabb felfogásokkal, a ma felnövő közönségnek azonban nyilvánvalóan magától értetődő, sőt könnyen lehet, hogy egyenesen követelmény.

A legszebb pillanatokkal mégis a meditatív, lassú és halk tételek, passzusok ajándékoznak meg minket, amikor is Lang Lang jóformán eggyé válik hangszerével, és úgy kelti életre a kottába zárt érzelmeket.
 
Az egyértelműen kiderül a felvételekből és a művész nyilatkozataiból is, hogy jól ismeri a nagy elődök interpretációit és sokat tanult mindegyikből.
Ugyanakkor mára már bebizonyosodott, hogy Lang Lang ugyanúgy inspirálja a zenével még csak most ismerkedő gyerekeket, és vélhetően ugyanúgy róla is példát vesznek majd a jövő nagy előadói, miként maga úgyszintén tudatosan visszatekint, hogy a régi felfogásokból valami egészen újat gyúrjon össze, és ez által a világ egyik legismertebb zongoraművészévé válhasson.
 
Előadók:
Lang Lang – zongora
 
A lemezen elhangzó művek listája:
CD 1
1-4. Ludwig van Beethoven: Piano Sonata No. 3 in C Major, Op.2
5-7. Ludwig van Beethoven: Piano Sonata No. 23 in F Minor, Op. 57 „Appassioanata”
 
CD 2
1-3. Isaac Albéniz: Iberia, Book I
4-6. Sergei Prokofiev: Piano Sonata No 7. in B-Flat Major, Op. 83
7. Frédéric Chopin: Étude Op. 25, No. 1 in A-Flat Major
8. Frédéric Chopin: Polonaise No. 6 in A-Falt Major, Op.53 „Heroic”
9. Grande Valse brillante No. 2, Op. 34 No. 1 in A-Falt Major
 
Bonus DVD
1. Promotional Trailer
2-5. Excerpts taken from the concert