Főkép Az ötvenes-hatvanas-hetvenes években rengeteg formai és tartalmi kísérletre került sor a művészetekben.
Míg az irodalomban és a táncban a hétköznapi és a kevésbé intellektuálisnak kikiáltott nyelvezetek bővítették a magaskultúra idiómáit, a zenében az elektronika fejlődése hozott rendkívül izgalmas eredményeket, ám minden művészeti ágra jellemző volt a keleti filozófiákhoz kapcsolódó értékek felé fordulás.
 
Az egykor komoly zenei újítóként számon tartott Stockhausennel, majd Boulezzel is együtt dolgozó Eötvös Péter egyik ilyen újítása a „hangzások színháza” volt, amelynek lényege, hogy az elismételgetett szavak-szótagok, valamint a speciális szerepekhez kötött hangszerek egyfajta hang-teret hoznak létre.
 
Ezt először az 1968-as Mesében tette meg. Ebben a darabban Eötvös a mese – mintegy a poppi tipológiára épülő – alkotórészeiből alkot meg egyfajta ősmesét, ami a felgyorsított és lelassított hangok révén háromra bővíti az idő- és hangmagasságbeli dimenziókat. Ettől a mű jellege alapvetően álomszerű lesz.
 
Ugyanígy az álom, az álomszerűség az As I Crossed a Bridge of Dreams legfőbb jellegzetessége. E „beszélő operában” azonban az emberi hang helyett – mely ezúttal szinte kizárólag recitálja, elmondja a szöveget – a hangszerek veszik át a dallamformáló, és részben a térkialakító szerepet.
 
A darab alaptörténete Sarashina hölgyének ezer éves naplóregénye, amely a buddhizmus világszemléletében gyökerezik ugyan, mégis – vagy talán éppen ezért – a mai napig képes megszólítani a közönséget.
 
Az álommesék egyértelműen egy más, akár fantasztikusnak is nevezhető világba repítenek, és ugyanezt teszi velünk az áttetsző, a rendkívüli, modern megoldásoknak köszönhetően mégis összetett zene.
 
Többi, a kortárs zenerajongók körében igencsak közkedvelt operája és zenekari darabja mellett Eötvös Péter e két művével is egyértelműen azt bizonyítja, hogy kiválóan ráérez a korhangulatra.

Stílusa megalkuvást nem ismerően kísérletező, ugyanakkor a laikusabbak számára is érthető marad, akárcsak a vietnami háború és az azt követő évtized Amerikájának tánca, vagy fekete humorú regényei.
 
Előadók:
Elizabeth Laurence – szavalat
Mike Svoboda – alt pozan
Gérard Buquet – kontrabasszus pozan, szouszafon
UMZE Kamarazenekara
Vajda Gergely – karmester
 
Molnár Piroska – hang (8)
 
A lemezen elhangzó művek listája:
CD
As I Crossed a Bridge of Dreams (1999)
1. Spring
2. Dream with the cat
3. The moon
4. Mirror-dream
5. Dark night
6. Rememberance
7. Bells
 
DVD (audio)
1-7. As I Crossed a Bridge of Dreams (1999)
8. Tale (1968) (magyar nyelven)