FőképA kortárs és klasszikus zenét kivéve, minél kevésbé fajsúlyos valamely muzsika, annál inkább vonzódom az európai előadókhoz.
Míg egy Britney Spears-albumot képtelen lennék úgy végighallgatni, hogy egyes számoknál fanyalogni ne kezdjek (másokat viszont milliószor is meg tudnék hallgatni), ugyanez nem fordulhat elő egy Spice Girls, vagy akár egy t.A.T.u.-lemez esetében.
És ugyanez igaz az All Saints albumaira is.

E preferenciám nem a két kontinens, az ó és az új világ popzenéjének színvonalbeli különbségéből, hanem az európai muzsikusok nagyobb nyitottságából fakad.
Miközben Amerika folyton a fekete örökségen lovagol, addig errefelé nem riadnak vissza attól, hogy első hallásra összeegyeztethetetlen kultúrák zenéit gyúrják össze egészen eredeti zenei produktumokká.

Mi sem igazolhatná jobban állításomat, mint az All Saint új, sorban harmadik albumának legizgalmasabb száma, a „Scar”, melyben a tradicionális pop a cigányzene, a reggae és a dzsessz elemeivel keveredik.
A szintén világpopos „Too Nasty” gitártémája ugyan kicsikét a Goran Bregović–Iggy Pop kollaboráció eredményeképp született „In The Deathcar” fő motívumára hajaz, valamiért mégis a Prince and the New Power Generation fekete-fehér modern poprockját idézi, ahogy a sokkalta soul-osabb beütésű „Fundamental is”.

De a Spice Girls által sikerre vitt angol leánypop hatása ugyanígy felfedezhető némelyik dalban, mindenekelőtt a második kislemeznek szánt „Chick Fit” valóban slágergyanús melódiáiban, valamint az album számai közül talán legjobban eltalált „One Me And U”-ban.

Mindvégig, kivétel nélkül minden egyes számban, elsősorban mégis a „Rock Steady”-ben jelen van azonban a reggae és a ska kissé vontatott lüktetése, ami ha nem is egyéni, mindenképp az amerikaiakénál játékosabb jelleget kölcsönöz a szerzeményeknek, ahogy egykor a magyar LGT (Karácsony-korszakban született) dalainak.

A pop és az R&B nóták mögött nyilvánvalóan nem világmegváltó szándék áll. Rendeltetésük a minél igényesebb szórakoztatás, amihez az előadók tehetségen kívül mindenekelőtt egyetlen pillanatra sem kihagyó professzionalizmus szükséges.
E téren pedig felettébb kiválóan teljesítenek a lemez jó fülű hangmérnökei s producerei is.

Maguk a lányok a már említett, és annak idején sorra standardul vehető keverésű albumairól híres Prince-től legfeljebb annyiban maradnak el, hogy hangjuk kevésbé karcos és karakteres, az egy ideig vetélytársként fellépő Spice Girlszel összevetve viszont egyetlen percre sincs okuk szégyenkezésre.

És igazán nem akarok kekeckedőnek tűnni, sajnos mégis meg kell jegyeznem, hogy a magyar fiú- és lánybandák igencsak kevés kivétellel (hirtelen egy sem jut eszembe), közelébe sem érnek angolszász társaiknak.
Nálunk ugyanis csak elvétve találni olyan kvalitású énekeseket, mint Robbie Williams, aki a Take Thatben, vagy Beyoncé Knowles, aki a Destiny’s Childban vagy akár Emma Bunton, aki a Spice Girlsben kezdte a pályafutását.
Az All Saints lányai viszont – lévén, hogy angolok – tagadhatatlanul jól művelik műfajukat, melyben mindenképp többet érdemelnének langyos sikereknél és az átlagosnál nem kiemelkedőbb médiafigyelemnél.

Az együttes tagjai:
Natalie Appleton – ének
Nicole Appleton – ének
Melanie Blatt – ének
Shaznay Lewis – ének

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Rock Steady
2. Chick Fit
3. On And On
4. Scar
5. Not Eazy
6. Hell No
7. One Me And U
8. Headlock
9. Too Nasty
10. In It To Win It
11. Fundamental

Diszkográfia:
All Saints (1997)
Saints Sinners (2000)
Studio 1 (2006)