Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Esemény naptár

07.26. Anikó, Anna napja

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és a Honvéd Férfikar koncertje a Zeneakadémián

2017. január 30.



A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar
és a Honvéd Férfikar koncertje
2017. január 30. (hétfő), 19.30, Zeneakadémia, Nagyterem

Előadók:
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Honvéd Férfikar (karigazgató: Strausz Kálmán)
Balog József – zongora
Molnár Ágnes – szoprán
Valentin Dubovskoy – tenor
Vladimir Miller – basszus

Vezényel: Kesselyák Gergely

Műsor
R. Wagner: Parsifal – Nagypénteki varázs
Liszt F.: Haláltánc
A. Ribnyikov: 5. szimfónia

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, a Honvéd Férfikar Richard Wagner Parsifal-Nagypénteki varázs, Liszt Ferenc Haláltánc című darabját, valamint Alekszej Ribnyikov kortárs orosz zeneszerző 5. szimfóniáját adják elő szólisták közreműködésével és Kesselyák Gergely vezényletével, 2017. január 30-án a Zeneakadémián.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar jelentőségének és minőségének elismerését mutatja, hogy 1998-ban a Nemzeti Énekkarral együtt kiemelt nemzeti alapintézménnyé minősítették. Az elmúlt néhány esztendőben a zenekar rendkívül sok külföldi meghívást kapott. A New York-i Avery Fisher Halltól a tokiói Suntory Hallon át a birminghami Symphony Hallig, az athéni Megaron Musicostól a Colmari Fesztiválig arattak sikereket. 2003 februárjában adott New York-i koncertjüket a ConcertoNet című rangos internetes komolyzenei lap tekintélyes kritikusa az évad legjobb hangversenyének járó Lully-díjjal ismerte el. A zenekar – az énekkarral és a kottatárral együtt – 2005 elején költözött be új otthonába, a Művészetek Palotájába, ahol 2005. január 8-án az együttes adta a legelső koncertet. A hangverseny egy részének – Mozart két g-moll szimfóniájának – felvétele CD-n is megjelent, amely számos elismerő kritikát kapott itthon és külföldön. Az együttes tevékeny részt vállal, a Hungaroton gondozásában 2006-ban indult Bartók-összkiadás elkészítésében. Az új sorozat első darabjaként 2006 decemberében a Kossuth-szimfónia és A fából faragott királyfi felvétele jelent meg, amely már az első néhány hónapban is jelentős nemzetközi sikereket könyvelhetett el (Diapason d’or, Pizzicato Supersonic-díj stb.). 2007 szeptemberében került forgalomba a sorozat második CD-je, amely a Fiatalkori hegedűverseny új, valamint a Rapszódia és a Scherzo korábbi felvételét tartalmazza. Az UNICEF Magyar Bizottsága 2006. december 1-jén a Nemzeti Filharmonikusokat az UNICEF magyarországi jószolgálati nagykövetévé nevezte ki.

Kesselyák Gergely a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1995-ben diplomázott Lukács Ervin növendékeként. 1993-tól rendszeresen vezényli Magyarország vezető szimfonikus zenekarait: a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, a Matáv Szimfonikus Zenekart és a MÁV Szimfonikus Zenekart. 1995 és 1997 között a Magyar Rádió Ifjúsági Zenekarának vezetője, 1997-től a Miskolci Nemzeti Színház operatagozatának alapítója és zeneigazgatója, 2001-től a „Bartók Plusz” Nemzetközi Operafesztivál alapító zeneigazgatója, 1994-től a Magyar Állami Operaház vendégkarmestere, 2001-től karmestere. 2004-től a Budafest Nyári Nemzetközi Opera és Balett Fesztivál művészeti igazgatója, 2005 óta a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója. 2000-ben Pless László-díjat, 2003-ban Juventus-díjat, 2005-ben Liszt-díjat kapott.

A műsorról:
Richard Wagner 1882. január 13-án, saját feljegyzése szerint „éppen hatvankilencedik születésnapján” fejezte be utolsó színpadi művét, a „Bühnenweihfestspiel” (színpadi beavatási misztérium) megjelölésű operáját. Bemutatója és az első 16 előadás 1882. július 26. és augusztus 29 között zajlott a Bayreuthi Ünnepi Játékok keretében, és Wagner végakarata szerint a művet csak ott lett volna szabad színpadra állítani. (A zenei világ ezt harminc éven át tiszteletben is tartotta, a jogvédelem lejártáig.) A Parsifal muzsikája csodálatos emelkedettséget, ünnepi fényt sugároz, és Wagner ebben az utolsó művében mintegy összefoglalja zeneszerzői munkásságának eredményeit, invencióit. A jellegzetes vezérmotívumok száma csökken, de harmóniavilágában határozott jelentéssel bír a kromatika és a diatonika. Parsifal és a Grál-lovagok zenei világa harmóniailag egyszerű, diatonikus, míg Kundry és Klingsor varázsbirodalmát bonyolult kromatika jelzi. A 3. felvonás 2. része a „Nagypénteki varázs”, amikor Parsifal visszaérkezik Monsalvat várába, és a Grál templomában a szent lándzsa érintésével begyógyítja Amfortas irtózatos sebeit – bűnei bocsánatának jeléül. Az opera különlegesen emelkedett, hatásos részletét a karmesterek szívesen tűzik műsorukra a hagyományos koncerteken is.

A romantika formai újításait jól reprezentálja Liszt Ferenc 1850-ben keletkezett Haláltánca, mely zongoraverseny és szimfonikus költemény egyben. A mű ihletője a pisai temető híres Haláltánc freskója, zenei anyaga pedig a „Dies irae” gregorián dallamra épül. A Haláltánc címe szerint parafrázis, lényegében azonban variációs mű. A zongora mély regiszterének dübörgése fölött szólaltatja meg a zenekar a gregorián dallamot, majd az első változatban félelmetes groteszk indulóvá válik a téma. A következő részt csak a szólóhangszer játssza, lassú témájú kánonban. Ezután következik a mű csúcspontja: fugato-variáció, valódi haláltánc, egyre vadabb és ijesztőbb csontváz-zörgés, mely hatalmas zongora-kadenciába torkollik. A soron következő változatokban és a fináléban hol a leghalkabb pianissimóban, hol a teljes zenekar dübörgésében tér vissza a Dies irae dallam.

Alekszej Ribnyikov orosz zeneszerző 1945-ben született, hazájában napjaink egyik legnépszerűbb komponistája. Ő volt az első orosz rock-operák és musicalek szerzője, több, mint 100 film zenéjét készítette el, és több, mint 10 millió lemezt adtak el a zenéjével. Emellett operákat, szimfóniákat és kamaraműveket is ír. 5. szimfóniáját, melynek címe: „A holtak feltámadása” 2005 tavaszán mutatták be. Az első tétel alcíme: „A holtak feltámadása az Utolsó Ítélet hívására”. A második: „Szomorúság”. (Gyász a meggyilkoltak felett.) A Harmadik tétel „Rettegés a bűnök miatt a Végítélet előtt.” Negyedik tétel: „Az Isten hatalmának és erejének megtapasztalása, az örök élet ígéretének öröme és izgalma”.
Héber, görög, latin és orosz nyelvű ószövetségi szövegekkel nyolc szólista, hatalmas zenekar és kórus szólaltatja meg a kortárs orosz zeneszerző, Alekszej Ribnyikov 5. A mű az Ószövetség bizonyos szakaszainak, így Ezékiel, Ézsaiás és Dániel próféták szövegeinek nyomán íródott, melyeket a Biblia kanonizált zsoltáraival együtt szinte valamennyi vallás tisztel és elismer. Bár a művet a tragikum jellemzi, a zárás diadalmas hangvételű.

További információ: www.zeneakademia.hu

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!